Az EPFL hallgatóinak több mint 90 százaléka használ AI-t a tanuláshoz

A legtöbben a tanulás gyorsítására használják

Az EPFL, a svájci Szövetségi Műszaki Főiskola hallgatói körében két év alatt széles körben elterjedt a generatív AI használata. Az intézmény AI-munkacsoportja által készített felmérés szerint a hallgatók több mint 90 százaléka alkalmazza a technológiát a kurzusaihoz.

A diákok többek között a tanulási idő beosztására, jegyzetelésre, feladatok elkészítésére, a hibáikból való tanulásra, gyakorlóvizsgákra és a stressz kezelésére használják az eszközöket. A válaszadók körülbelül háromnegyede hatékonynak találja az AI-t a tananyag magyarázatában, kétharmaduk pedig a heti házi feladatok megoldásában lát segítséget.

A használat módja szakonként eltér. A számítástechnikai képzések hallgatói fejlettebb módon közelítenek a modellekhez, míg a matematika szakosok óvatosabban kezelik azok statisztikai előrejelzéseit.

A felmérés szerint nem mindenki használja az AI-t a tanuláson kívül

A felmérést az AI-munkacsoport tavaly télen küldte ki körülbelül 12 ezer alap- és mesterképzéses hallgatónak. A kutatók 359 választ kaptak, amelyek az EPFL különböző szakjait és képzési szintjeit képviselték.

A válaszadók 40 százaléka azt mondta, hogy a kurzusain kívül nem használ mesterséges intelligenciát. A fennmaradó 60 százalék főként arra használja, hogy választ kapjon a nap közben felmerülő kérdésekre.

A hallgatók 85 százaléka kevés vagy semmilyen nyomást nem érez arra, hogy AI-t használjon a kurzusaihoz. Hatvan százalékuk szerint valamelyik oktatójuk bátorította erre, és az ezt ösztönző tanárok egyharmada arról is beszélt, hogyan hat a technológia a különböző szakterületekre.

Az intézmény a tudatos használatra figyelmeztet

Az EPFL oktatástámogató központja, a CAPE idén két kézikönyvet tett közzé a hallgatók számára. Ezek abban segítenek, hogy a diákok felmérjék, az AI valóban támogatja-e a tanulásukat, vagy fokozatosan átveszi tőlük a tanulási folyamatot.

„A legfőbb aggodalmunk az, hogy a hallgatók kognitív feladatokat delegálnak, vagyis a mentális erőfeszítés egy részét egy programra vagy gépre bízzák”, mondta Olga Kasatkina, a CAPE kutatója és oktatási tanácsadója. Hozzátette: „Még nincs elég tapasztalatunk az AI-ról ahhoz, hogy meghatározzuk, hogyan hat a tanulási folyamatra.”

A felmérés alapján a hallgatók általában objektíven látják a technológia előnyeit és hátrányait. Erősségei mellett aggasztja őket az elfogultság, a visszaélés lehetősége, a viták polarizálása, a magánszféra megsértése és az informatikai biztonság veszélyeztetése.

Többen az AI energiafogyasztását és környezeti hatását is problémának tartják. Az EPFL szerint az oktatók többnyire nyitottak a technológiára, és elfogadják annak használatát oktatási, illetve szemléltetési célokra, ha az tájékozottan, átláthatóan, mértékkel és felelősen történik. A hallgatók számára ez azt jelenti, hogy az AI gyorsíthatja és támogathatja a tanulást, de az intézmény kézikönyvei éppen arra kérik őket, hogy a gondolkodási feladatokat ne adják át teljes egészében a modelleknek.