A kreativitás védelmét sürgeti az EU mesterségesintelligencia-stratégiájához benyújtott javaslat

A termelékenység önmagában nem mutatja meg a hatást

A Centre for Future Generations (CFG) 2026. szeptember 11-én tette közzé válaszát az Európai Bizottság bizonyítékgyűjtési felhívására. A felhívást 2026. július 27-én indították el egy, a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó AI-stratégia előkészítéséhez.

A CFG támogatja a stratégia két alapvető irányát: az AI egészítse ki az emberi kreativitást és cselekvőképességet, továbbá segítse a kultúrához és a tudáshoz való szélesebb hozzáférést. A szervezet szerint azonban az olyan mutatók, mint a nagyobb kibocsátás, a gyorsabb munkavégzés vagy a szélesebb használat önmagukban nem árulják el, hogy a technológia valóban erősíti-e az emberi alkotói önállóságot.

A CFG ehhez a „kognitív integritás” fogalmát ajánlja keretként. Ez az emberek azon képességére vonatkozik, hogy fejlesszék, használják és önállóan irányítsák a munkához és az alkotási folyamatokhoz szükséges készségeiket, például a kritikus gondolkodást, a döntéshozatalt, a figyelmet és a tanulást.

Kutatást és ellenőrizhető együttműködési kereteket kérnek

A szervezet szerint az EU-nak a Horizon Europe programon és más hasonló eszközökön keresztül kutatnia kellene az ember és az AI együttműködését, különösen annak a kognitív fejlődésre és a készségek kialakulására gyakorolt hatását. Emellett gyakorlati modelleket is ki kellene dolgozni és tesztelni arra, hogyan dolgozhatnak együtt az emberek és az AI a kulturális és kreatív ágazatokban.

Ezeknek a kereteknek segíteniük kellene a szervezeteket annak eldöntésében, mely feladatoknál használható hasznosan az AI, melyekhez szükséges érdemi emberi kontroll, és miként hatnak az egyes munkafolyamatok az ítélőképességre, a tanulásra, az önállóságra és a szerzőségre. A kutatási eredményeket a CFG szerint be kellene építeni az AI-rendszerekre már vonatkozó kockázatkezelési és forgalomba hozatal utáni monitoringkötelezettségekbe.

A forrás egy adatot is idéz az AI bevezetésének gazdasági oldaláról: az AI-t alkalmazó európai vállalatoknál a munkatermelékenység körülbelül 4 százalékkal nőtt. A CFG szerint ez a növekedés főként a közepes és nagyvállalatoknál jelentkezik, és képzési beruházásoktól is függ.

A szervezet által idézett, kontrollált vizsgálatban azoknál a résztvevőknél, akik AI-asszisztensekre bízták kreatív munkájukat, gyengébb idegi összeköttetést és saját munkájuk gyengébb felidézését mérték. Náluk volt a legalacsonyabb a saját elkészült munkájukhoz kapcsolódó tulajdonosi érzés is. A CFG ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kutatási terület még kialakulóban van, a vizsgálatok laboratóriumi feladatokra és rövid távú hatásokra összpontosítanak.

A fiatalok és a kulturális sokszínűség külön figyelmet igényel

A CFG szerint különösen fontos kérdés, hogy mi történik azokkal, akik még szakmai és kreatív tudásukat építik. 2025-ben az Európai Unióban a 16 és 24 év közöttiek 63,8 százaléka használt generatív AI-t, ezen belül 39,3 százalékuk formális oktatásban. Ez a teljes lakosságra vonatkozó arány hozzávetőleg négyszerese volt.

A szervezet szerint az EU-nak összehangolt megközelítésre lenne szüksége, különben a tagállamok és az oktatási intézmények eltérően kezelik majd a kérdést. A CFG példaként említi, hogy New York város állami iskolarendszere egy évre felfüggesztette a generatív AI-eszközök használatát a nyolcadik évfolyamig, nagyjából 600 ezer tanuló esetében. Kína oktatási minisztériuma ezzel szemben az AI integrációját írta elő az alapfokú oktatás minden szintjén, egy 2030-ra tervezett AI-oktatási rendszer részeként.

A kulturális sokszínűség védelméhez a CFG a kulturális ágazat homogenizálódásának, az emberi alkotók kiszorulásának, valamint az emberi tartalmak és alkotók felfedezhetőségére gyakorolt hatásoknak a monitorozását javasolja. Erre az AI Observatory lehetne megfelelő helyszín, alkotók, kutatók és kulturális intézmények bevonásával.

A javaslat szerint a generatív AI egyéni szinten javíthatja az alkotói teljesítményt, miközben csökkentheti a társadalom által létrehozott tartalmak kollektív sokszínűségét. Az AI-val támogatott írásban a CFG által idézett kutatások nyugati stílusnormák felé tolódást és kulturális árnyalatok elvesztését mutatják, különösen azoknál a kulturális csoportoknál, amelyek kevésbé jelennek meg a tanítási adatokban.

A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a tartalom elérhetősége mellett annak felfedezhetősége is meghatározza, mi jut el az európai közönséghez. Az elköteleződés maximalizálására optimalizált ajánlórendszerek azt emelhetik ki, ami ezen a mércén jól teljesít, ami a készítők későbbi döntéseire és kifejezőkészségére is hatással lehet.