Az OECD szerint a HAIP 2.0 összekötheti a globális és az uniós AI-szabályozást
A Hiroshima AI Process jelentési keretrendszerének második verziója több ponton kapcsolódik az EU AI Acthez és az általános célú AI-modellek kódexéhez. Az OECD.AI elemzése szerint ez lehetővé teheti, hogy az uniós megfeleléshez összegyűjtött információkat a vállalatok önkéntes, nyilvános jelentésben is felhasználják.
- A HAIP 2.0 31 jelentési kérdést tartalmaz.
- A kérdések 80 százaléka az EU AI Act vagy a kapcsolódó kódex által lefedett követelményekhez kapcsolódik.
- A HAIP-jelentések nyilvánosan elérhetők az OECD.AI Policy Observatory felületén.
- A keretrendszer modellfejlesztőket, alkalmazásszolgáltatókat, alkalmazókat és kkv-kat is megszólít.
- 2026 májusában több mint 50 szervezet vállalt jelentést a HAIP 2.0 alapján.
Jelentős átfedés az uniós követelményekkel
Az OECD 2026 májusában indította el a Hiroshima AI Process, röviden HAIP, jelentési keretrendszerének 2.0-s verzióját. Az önkéntes rendszer globális, nyilvános és összehasonlítható eszközt kínál az AI értékláncában működő szervezeteknek ahhoz, hogy beszámoljanak a megbízható mesterséges intelligenciát támogató intézkedéseikről.
A HAIP 2.0-t az EU AI Acttel és az általános célú AI-modellekhez kapcsolódó General-Purpose AI Code of Practice-szel összevető, 2026 júniusában elvégzett elemzés szerint a keretrendszer 31 kérdésének 80 százaléka olyan követelményekhez kapcsolódik, amelyeket az uniós rendszer is lefed. Ezek 58 százaléka erős vagy részleges összhangot mutatott.
Az OECD.AI-n megjelent, Charbel-Raphael Ségerie és Jonathan Salter által jegyzett cikk szerint az EU-s megfeleléshez készített információk és bizonyítékok alapul szolgálhatnak a HAIP-jelentés benyújtásához. A szerzők példaként említik a rendszerszintű kockázatok átláthatóságát, amely összekapcsolható a kódex biztonsági és védelmi modelljelentéseire vonatkozó vállalásával.
A HAIP nyilvános, az uniós jelentések többsége bizalmas
A két megközelítés célja és jogi státusza eltér. A HAIP önkéntes, globális hatókörű és a nyilvános átláthatóságra épít, miközben az EU AI Act az Európai Unión belül kötelező és kikényszeríthető szabályokat állapít meg. A HAIP ezért nem váltja ki az uniós jelentéstételt ott, ahol az AI Act vagy a kódex alkalmazandó.
A HAIP-hoz benyújtott jelentéseket az OECD közzéteszi az OECD.AI Policy Observatory felületén. Ezeket kutatók, civil szervezetek, média, hatóságok és más iparági szereplők is elérhetik. Ezzel szemben az AI Acthez kapcsolódó műszaki dokumentáció, megfelelőségértékelés és piac utáni nyomon követési jelentések többsége az EU AI Office, a downstream szolgáltatók vagy a nemzeti hatóságok számára készül. A kódex modelljelentései bizalmasak, csak összefoglalóik nyilvánosak.
A kódex kizárólag az általános célú AI-modellek szolgáltatóira vonatkozik. A HAIP 2.0 szerepköralapú felépítést használ, és külön kérdéssorokat rendel a modellfejlesztőkhöz, az alkalmazásszolgáltatókhoz, a rendszerek alkalmazóihoz, valamint a kis- és középvállalkozásokhoz.
Összehasonlítható jelentések több ország szereplőitől
A HAIP 2.0 célja, hogy egyetlen jelentési keretrendszerben gyűjtsön információkat az AI értékláncának különböző pontjairól. A kérdésekhez jelölőnégyzetek, igen vagy nem típusú belépési pontok és feltételes kiegészítő kérdések tartoznak, ami az OECD.AI szerint megkönnyítheti a vállalatok és jelentések összehasonlítását.
A rendszer az interoperabilitás és a jelentési teher csökkentése érdekében több meglévő keretrendszer terminológiáját használja, köztük az EU szabályozási rendszerét, a NIST AI Risk Management Frameworköt és az ISO/IEC 42001 szabványt. A HAIP 2.0 a New Delhi Frontier AI Impact Commitments egyes elemeit is beépíti, például a többnyelvű értékelésre és az anonimizált használati statisztikákra vonatkozó kérdéseket.
Az OECD.AI szerint 2026 májusában több mint 50 szervezet vállalt jelentést a módosított keretrendszer alapján. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vállalás jóval kisebb kötelezettség, mint egy teljes jelentés benyújtása. A HAIP 2.0 gyakorlati jelentőségét ezért az mutatja majd meg, hány szervezet tesz tényleges közzétételt, és hányan frissítik később az információkat.
