Az OECD szerint a HAIP 2.0 összekötheti az EU-s és globális AI-szabályozást

A HAIP 2.0 az uniós megfelelési munkára épít

Az OECD 2026 májusában indította el a Hiroshima AI Process, vagyis a HAIP jelentési keretrendszerének 2.0-s verzióját Franciaország G7-elnökségének idején. Az önkéntes, nyilvános rendszerben a mesterséges intelligencia értékláncában működő szervezetek számolhatnak be arról, hogyan kezelik a megbízható AI-hoz kapcsolódó kockázatokat és irányítási feladataikat.

A keretrendszer a fejlett AI-rendszerek modellfejlesztőit, alkalmazásszolgáltatóit és bevezetőit is megszólítja. A HAIP 2.0 összesen 31 jelentési kérdésből áll. Az OECD.AI oldalon szeptember 30-án megjelent elemzés szerint a Centre pour la Sécurité de l’IA júniusi feltérképezése alapján ezek 80 százaléka olyan követelményekre utal, amelyeket az EU AI Act és a kapcsolódó General-Purpose AI Code of Practice is lefed. E kérdések 58 százaléka erős vagy részleges összhangot mutat az uniós keretrendszerrel.

Ez azt jelenti, hogy az EU-s kötelezettségek teljesítéséhez összegyűjtött információk és bizonyítékok alapul szolgálhatnak egy HAIP-jelentéshez is. A kódex aláírói szintén újra felhasználhatják a már elkészített dokumentáció jelentős részét.

A két keretrendszer eltérő célt szolgál

A HAIP 2.0 önkéntes és globális nyilvánosságra épül, az EU AI Act pedig az Európai Unión belül kötelező és kikényszeríthető szabályokat állapít meg. A HAIP-jelentéseket az OECD közzéteszi az OECD.AI Policy Observatory felületén, így azokhoz kutatók, civil szervezetek, újságírók, hatóságok és más iparági szereplők is hozzáférhetnek.

Az uniós rendszerben a technikai dokumentáció, a megfelelőségértékelés és a forgalomba hozatal utáni nyomon követésről szóló jelentések jellemzően az EU AI Office, a későbbi szolgáltatók vagy a nemzeti illetékes hatóságok számára készülnek. A kódex modelljelentései is bizalmasak, azokból csak összefoglalók jelennek meg.

A General-Purpose AI Code of Practice kizárólag az általános célú AI-modellek szolgáltatóira vonatkozik. Átláthatósági és szerzői jogi fejezete minden ilyen szolgáltatót érint, a biztonsági fejezet pedig a rendszerszintű kockázatot jelentő modellekre korlátozódik. A kódex önkéntes, célja azonban az EU AI Act szerinti jogi megfelelés igazolásának támogatása.

Nemzetközi összehasonlíthatóság egy közös formátumban

A HAIP 2.0 szerepkörök szerint rendezi a jelentéstételt. Különbséget tesz modellfejlesztők, alkalmazásszolgáltatók, bevezetők, valamint kis- és középvállalkozások között, és az egyes szereplőket célzott kérdésekhez irányítja. A strukturált formátum jelölőnégyzeteket, igen vagy nem típusú belépési pontokat és feltételes további kérdéseket használ, így lehetővé teszi a vállalatok és jelentések összehasonlítását.

A keretrendszer az interoperabilitás és a jelentési teher csökkentése érdekében több meglévő szabvány és iránymutatás fogalmait is átveszi, köztük az EU-s szabályozás, a NIST AI Risk Management Framework és az ISO/IEC 42001 terminológiáját. A New Delhi Frontier AI Impact Commitments elemei is megjelennek benne, például a többnyelvű értékelés és az anonimizált használati statisztikákra vonatkozó kérdések.

Az elemzés szerint a HAIP 2.0 ezért hidat képezhet a regionális és globális irányítási kezdeményezések között. A rendszerhez 2026 májusában több mint 50 szervezet tett jelentéstételi vállalást. Az OECD szerzői ugyanakkor kiemelik, hogy egy vállalás jóval kisebb kötelezettséget jelent, mint egy teljes jelentés benyújtása. A keretrendszer valódi próbája az lesz, hány szervezet teszi közzé ténylegesen a beszámolóját, és frissíti azt később.