Az IEC szerint szabványokkal tehető gyakorlatiasabbá a megbízható AI

Az AI energiaigénye a hálózatokat is érinti

Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete, az ITU által szervezett AI for Good Global Summiton az IEC, vagyis a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság az ipar, a civil társadalom és a szabályozó hatóságok képviselőivel tárgyalt a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseiről. A genfi eseményre 2026 júliusában került sor.

Az egyik ülés az adatközpontok és a klímacélok kapcsolatát vizsgálta. A kiindulópont az volt, hogy minden AI-lekérdezés szerverekkel teli épületekben fut, ezek a szerverek pedig áramot fogyasztanak. A résztvevők az energiaigény növekedését, a hálózati kapacitás korlátait, a tiszta energia elérését és a fogyasztás mérésének nehézségeit nevezték meg a legfontosabb kihívások között.

Thomas Spencer, a Nemzetközi Energiaügynökség munkatársa szerint az adatközpontok villamosenergia-fogyasztása az előző évben körülbelül 17 százalékkal nőtt, ami több mint ötször gyorsabb növekedés a teljes villamosenergia-fogyasztásénál. Az IEC beszámolója szerint a felszólalók úgy látják, az AI jövője az energiaellátási rendszerektől éppúgy függ, mint a chipektől és az algoritmusoktól.

Az adatközpontokat aktív energiaipari szereplőként kezelnék

Laura Schade, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztériumának munkatársa szerint az adatközpontokra nem szabad kizárólag energiafogyasztóként tekinteni. „Fel kell hagynunk azzal, hogy az adatközpontokat csak az energiaigényük szempontjából lássuk, és olyan rendszerekként kell tekintenünk rájuk, amelyek lehetővé tehetik a dekarbonizációt”, áll az IEC által közölt idézet magyar fordításában.

Az adatközpontok rugalmas fogyasztással és keresletoldali szabályozással segíthetik a hálózatot. Az AI közben a hálózatok optimalizálásában és a megújuló energia integrálásában is használható. Az ellenőrizetlen növekedés ugyanakkor nyomást gyakorolhat a klímavállalások teljesítésére.

Az IEC szerint a szabványok egységes módszert adnak az adatközpontok hatékonyságának és karbonlábnyomának mérésére, valamint teljesítménymutatókat is meghatároznak. A szervezet egy „Clean green data centres” című stratégiai állásfoglaláson is dolgozik, amely a fenntarthatósági és biztonsági szabványosítás hiányosságait vizsgálja. A munka kiterjed többek között a hűtésre, a vízhasználatra, az elektronikai hulladékra és az életciklus alatti kibocsátásokra.

A szabályozás és az emberi jogok összehangolása

A második ülés azt vizsgálta, hogyan lehet a mesterséges intelligencia hatásvizsgálatát a gyakorlatban működtetni. A workshopon szakpolitikai döntéshozók, szabványügyi szakértők, emberi jogi szakemberek és kormányzati képviselők vettek részt.

A résztvevők szerint az AI irányításához a jogi, szakpolitikai, emberi jogi és műszaki közösségek együttműködésére van szükség. Az Európa Tanács bemutatta az AI-ról szóló keretegyezményét, valamint a HUDERIA módszertant, amely az AI emberi jogokra, demokráciára és jogállamiságra gyakorolt hatását méri.

Az ISO és az IEC közös AI-bizottságának két szabványa is központi szerepet kapott. Az ISO/IEC 42001 az AI-irányítási rendszerrel szembeni követelményeket rögzíti, ezen belül a szervezeti irányítást, az elszámoltathatóságot és a kockázatkezelést. Az ISO/IEC 42005 egy adott AI-rendszer konkrét alkalmazási környezetben jelentkező hatásainak vizsgálatához ad útmutatást.

A szakértői ülésen elhangzott, hogy a kormányok egyre inkább az AI-szakpolitika megalkotásától annak végrehajtása felé haladnak. A szabványok ismételhető folyamatokká alakíthatják az alapelveket, a közbeszerzés pedig fontos eszköz lehet a felelős AI-alkalmazások bevezetésében. A tanúsítás azt mutatja meg, hogy egy szervezet rendelkezik-e irányítási folyamatokkal, míg a hatásvizsgálat azt tárja fel, hogy egy rendszer egy adott környezetben miként hat az emberekre.

Pilotprojekt tesztelheti a szabványok és a jog kapcsolatát

A workshop legkézzelfoghatóbb eredménye egy javasolt IEC és ISO pilotprojekt széles körű támogatása volt. A kezdeményezés nemzetközi szabványokat alkalmazna egy valós AI-rendszer bevezetésénél, beleértve az AI-irányítást, a kockázatértékelést és a hatásvizsgálatot. Az eredményeket olyan jogi keretekkel vetnék össze, mint a HUDERIA, hogy kiderüljön, mennyire illeszkednek egymáshoz a különböző megközelítések.

Az IEC szerint a pilot bizonyítékot adhat az együttműködési képességről, támogathatja a közszféra beszerzéseit, összehasonlíthatóbbá teheti a különböző joghatóságokban végzett vizsgálatokat, és gyakorlati tapasztalatokat adhat az intézmények kapacitásépítéséhez. A szervezet célja, hogy a valós környezetben tesztelt módszerekből később szélesebb körben alkalmazható tanulságok szülessenek.