A kamerás okosszemüvegek terjednek, a jog még nem tart lépést
Ausztráliában gyorsan terjednek a kamerával felszerelt okosszemüvegek, miközben nem egyértelmű, hogy a jelenlegi adatvédelmi szabályok megfelelően kezelik-e a technológia kockázatait. A Kmart A$89-os Anko modellje rövid idő alatt elfogyott, és az adatvédelmi biztos sürgős felülvizsgálatot kapott.
- A Kmart A$89-os Anko kamerás szemüvege gyorsan elfogyott Ausztráliában.
- Az eszköz fényképet, videót és hangot is rögzíthet, a felvételek pedig megoszthatók.
- A rejtett felvételek zaklatáshoz, voyeurizmushoz és követéshez vezethetnek.
- Az ausztrál adatvédelmi szabályok töredezettek, és sok esetben nem vonatkoznak az egyéni viselőkre.
- A kutatók adatvédelmi szempontú terméktervezést és intézményi szabályokat sürgetnek.
Az olcsó szemüveg új lendületet adott a piacnak
A kamerás okosszemüveg nem új találmány. A Google 2013-ban mutatta be a Google Glasst, amely nagy médiafigyelmet és hírességek támogatását kapta, de nem tudott széles körben elterjedni. A technológia akkor még korlátozott volt, a szemüveg feltűnő megjelenése pedig sokak számára nem volt vonzó. Viselőit gyakran „glasshole” gúnynévvel illették.
A modernebb modellek kevésbé feltűnők, ezért a környezetük számára sem mindig egyértelmű, hogy viselőjük nagy teljesítményű számítógépet hord az arcán. A Kmart saját Anko márkájának kamerás szemüvege A$89-ba kerül, miközben a Meta és a Ray-Ban hasonló termékei 337 dollártól indulnak. A Kmart modellje röviddel a bevezetése után elfogyott.
A HeyCyan szoftverrel működő szemüveg kamerái fényképeket és videókat rögzíthetnek a viselő látóteréből, a beépített mikrofon pedig hangfelvételre is használható. A hangszórók telefonhívások és podcastok, illetve zene hallgatását teszik lehetővé. A felvételek először az eszköz memóriájába kerülnek, majd a csatlakoztatott telefonos alkalmazásba tölthetők le, ahol szerkeszthetők, megoszthatók és weboldalakra tölthetők fel.
A járókelők és a vállalatok is érintettek lehetnek
A technológia legnagyobb figyelmet kapó kockázata a környezetben tartózkodók észrevétlen rögzítése. A tanulmány szerzői szerint a szemüveget közösségi médiás tartalmak készítésére is használhatják, ami növelheti a nyilvános zaklatás, a voyeurizmus és a követés veszélyét. A felvételek online közzététele tovább súlyosbíthatja a sérelmeket.
Fizikai veszélyt jelenthet az is, ha a viselő látóterét digitális információk egészítik ki. A figyelemelterelés eleséshez, megbotlásokhoz vagy autóbalesetekhez vezethet. A vállalatoknak és a munkáltatóknak arra is fel kell készülniük, hogy az eszközök bizalmas információkat, üzleti titkokat vagy bankszámlaadatokat rögzíthetnek.
A forrás szerint a Meta a hírek alapján olyan „szuperérzékelős” szemüvegen is dolgozik, amely akkor is rögzíthet, amikor viselője nem lép kapcsolatba az eszközzel. Az ilyen adatok adatcímkézéssel foglalkozó cégekhez kerülhetnek, és a terméktől, valamint a felhasználási feltételektől függően mesterségesintelligencia-modellek betanítására is felhasználhatók.
Töredezett szabályok, korlátozott védelem
Kimberlee Weatherall, a Sydney-i Egyetem jogászprofesszora és Milica Stilinovic, az egyetem Governing Immersive Tech Project projektjének posztdoktori kutatója szerint nem világos, hogyan alkalmazhatók Ausztrália töredezett, részleges és részben elavult adatvédelmi szabályai a kamerás szemüvegekhez hasonló technológiákra.
A szövetségi Privacy Act személyes adatok gyűjtésére, tárolására és használatára vonatkozó részei jellemzően szervezetekre érvényesek, a magánszektorbeli szervezetek esetében pedig csak bizonyos méret felett. Ez azt jelenti, hogy az egyéni viselők tevékenysége, például a videók és fényképek rögzítése, majd megosztása általában nem tartozik a törvény hatálya alá. Az alkalmazásokon keresztül személyes adatokat, köztük fényképeket gyűjtő és használó vállalatoknak viszont be kell tartaniuk az adatvédelmi előírásokat.
A Privacy Act lehetőséget adhat perindításra, ha valaki súlyosan megsérti egy másik ember magánéletét a személyes térbe való behatolással vagy a rá vonatkozó információk helytelen használatával, és az érintettnek ésszerű elvárása volt a magánszférára. A beszélgetések beleegyezés nélküli rögzítése a megfigyelési szabályok alapján szintén jogellenes lehet, ezek a szabályok azonban államonként eltérnek. Új-Dél-Walesben például engedély nélkül tilos lehet magánbeszélgetéseket rögzíteni vagy közzétenni, bizonyos kivételekkel.
A szövetségi anti-doxxing szabály értelmében bűncselekmény lehet egy személy vagy egyes csoportok tagjainak személyes adatait olyan módon közzétenni, amelyet ésszerűen fenyegetőnek vagy zaklatónak tartanának. Az eSafety Commissioner pedig felléphet, és kezdeményezheti a tartalom eltávolítását, ha az internetes zaklatás vagy bántalmazás szintjét elérő anyagról van szó. Michelle Rowland szövetségi főügyész 2026. augusztus 7-én arra kérte Ausztrália adatvédelmi biztosát, hogy sürgősen vizsgálja felül a technológiát.
A szerzők adatvédelmi szempontból tervezett termékeket sürgetnek
A szerzők szerint a kamerás okosszemüvegek teljes betiltása helyett árnyaltabb párbeszédre van szükség. A technológia fogyatékossággal élő emberek számára jelentősen megkönnyítheti olyan terek és lehetőségek elérését, amelyek egyébként elérhetetlenek lennének.
Az iskolák, az egyetemek és a nagy munkáltatók saját szabályokat alakíthatnak ki a közösen használt terek védelmére. A szerzők szerint azonban nem helyes minden felelősséget az egyénekre hárítani. Ausztráliában komolyabb párbeszédre lenne szükség arról, hogyan ösztönözhetik az adatvédelmi és fogyasztóvédelmi törvények a jobb adatvédelmi megoldásokat már a termékek tervezésekor.
A kérdés a felhasználók számára az, hogy a szemüveg mikor rögzít, mi történik a felvételekkel, és ki férhet hozzájuk. A piac számára pedig az, hogy a kevésbé feltűnő és olcsóbb eszközök terjedésével a jogalkotás és a termékfelelősség képes lesz-e követni a mindennapi használat új kockázatait.
ARC Centre of Excellence for ADM+S: Smart glasses are going mainstream. Do current privacy laws protect us from the risks?
