Mesterséges intelligencia, magyarul.
Az eredeti közleményekből.

Kételkedni tanították az AI-t, hogy jobb kísérleteket válasszon

2026. szeptember 2.Forrás: EPFL News
Kételkedni tanították az AI-t, hogy jobb kísérleteket válasszon
Kép: EPFL News

Az EPFL kutatói olyan módszert fejlesztettek, amely egy nagy nyelvi modellt bizonytalanságérzékelővel kapcsol össze, hogy hatékonyabban válassza ki a tudományos kísérletek feltételeit. A GOLLuM a közlemény szerint kevesebb próbával is gyorsabban talál jó megoldásokat.

A lényeg röviden
  • Az EPFL GOLLuM rendszere nagy nyelvi modellt Gauss-folyamattal kapcsol össze.
  • A módszer a kísérleti lehetőségek bizonytalanságát is értékeli.
  • 23 tesztfeladaton átlagosan a GOLLuM végzett az első helyen.
  • Ötven kísérletnél a feltételek 36,3 százaléka a legjobb 5 százalékba került.
  • A rendszer a hagyományos módszerekhez hasonló eredményt több mint 40 százalékkal kevesebb kísérlettel ért el.

A kísérleti lehetőségek között kell eligazodni

A tudósok ma hatalmas számú molekulát, anyagot és kémiai reakciót vizsgálhatnak számítógépes eszközökkel. A laboratóriumi tesztelés azonban lassú és költséges, ezért fontos kérdés, hogy a lehetséges beállítások közül melyiket érdemes következőként kipróbálni.

Erre használható a Bayes-i optimalizálás. A módszer a korábbi eredményekből tanul, megbecsüli, mely lehetőségek ígéretesek, és azt is jelzi, mennyire bizonytalan az előrejelzése. Így a kutatók azokra a kísérletekre összpontosíthatnak, amelyek a legtöbb hasznos információt adhatják.

A hagyományos megközelítés ugyanakkor nehezen vihető át egyik tudományterületről a másikra. Egy kémiai reakciók kiválasztására hatékony modell például nem feltétlenül működik jól anyagok vagy molekulák tervezésénél.

A bizonytalanság lett a tanítási jel

Bojana Ranković és Philippe Schwaller, az EPFL Laboratory of Artificial Chemical Intelligence kutatói a nagy nyelvi modellt egy Gauss-folyamattal kapcsolták össze. Ez egy valószínűségi modell, amelyet a Bayes-i optimalizálásban is használnak, és képes számszerűsíteni az egyes lehetőségek teljesítményével kapcsolatos bizonytalanságot.

A GOLLuM, vagyis a Gaussian Process Optimized LLMs, nem arra kéri a nyelvi modellt, hogy közvetlenül válassza ki a következő kísérletet. A rendszer a Gauss-folyamat bizonytalansági és teljesítményértékeléséből tanítja a modellt. A korábbi kísérletek eredményei alapján így átrendezi a lehetséges beállítások belső térképét: a hasonlóan viselkedő feltételek közelebb kerülnek egymáshoz, az eltérő eredményt adók pedig távolabb.

„A nyelvi modellek közismerten rosszul ismerik fel, mikor tévednek. A GOLLuM-ban ez a bizonytalanság lesz a tanításuk jele” , mondta Bojana Ranković, aki doktori kutatása során hozta létre a módszert.

A megoldás egyik célja, hogy a tudományos információkat szöveges formában kezelő nagy nyelvi modellek széles ismereteit olyan valószínűségi modellel egészítse ki, amely kifejezetten számol a bizonytalansággal. Ez azért fontos, mert a nyelvi modellek magabiztos válasza önmagában nem jelzi megbízhatóan, hogy a javaslat helyes-e. A hibás javaslatok időigényes és költséges irányba küldhetik a kutatókat.

23 tesztfeladaton vizsgálták a módszert

A kutatók 23 tesztfeladaton értékelték a GOLLuM-ot. A feladatok között szerves szintézis, analitikai és folyamatkémia, anyagok és katalízis, valamint molekulatulajdonságok optimalizálása szerepelt. Minden futtatás tíz gyengén teljesítő megfigyeléssel indult, és a csapat ugyanazt a GOLLuM-beállítást használta az összes feladaton.

A 23 teszten a GOLLuM átlagosan az első helyen végzett, és következetesebben talált jó kísérleti feltételeket, mint a szakértők által megtervezett jellemzőkre épülő Bayes-i optimalizálás. Ötven kísérletből a GOLLuM által tesztelt feltételek 36,3 százaléka a lehetséges eredmények legjobb 5 százalékába tartozott, míg a hagyományos módszernél ez az arány 29,7 százalék volt.

A rendszer a kutatók szerint több mint 40 százalékkal kevesebb kísérlettel ért el a hagyományos módszerekhez hasonló eredményt. A közvetlenül kísérleteket választó, GOLLuM nélkül használt nyelvi modellek teljesítménye ezzel szemben 10 és körülbelül 80 százalék közötti hibaarányt mutatott. A problémák között kitalált kémiai struktúrák, ismétlődő feltételek és a megengedett keresési téren kívüli javaslatok szerepeltek.

A kutatók szöveges leírásból indíthatják az optimalizálást

Philippe Schwaller szerint a módszer lehetővé teszi, hogy a kutatók már az első naptól elindítsák a kísérleti optimalizálási kampányokat, ahelyett hogy hónapokig az eljárások legjobb leírását és a jellemzők kiszámítását készítenék elő. A megközelítés közvetlenül a kísérleti eljárás egyszerű angol nyelvű leírásán optimalizál.

Az EPFL közlése szerint a GOLLuM-ról szóló tanulmány 2026. augusztus 28-án jelent meg a Nature Machine Intelligence folyóiratban. A kutatást a Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány NCCR Catalysis programja támogatta, a kód pedig a kutatócsoport GitHub-oldalán érhető el.

Kapcsolódó hírek

Az Ai2 megnyitotta az AstaBrief tudományos jelentéskészítő modellt
Modellek2026. október 2.

Az Ai2 megnyitotta az AstaBrief tudományos jelentéskészítő modellt

Az Ai2 nyílt súlyokkal és a tanításához használt adatokkal együtt tette közzé az AstaBrief 8B modellt, amely tudományos kérdésekből és visszakeresett szakirodalmi…

Az Ai2 megnyitotta az AstaBrief tudományos riportmodellt
Modellek2026. október 2.

Az Ai2 megnyitotta az AstaBrief tudományos riportmodellt

Az Ai2 nyílt forrásúvá tette az AstaBrief 8B modellt, amely kutatási kérdésekből és visszakeresett szakirodalmi részletekből készít hivatkozásokkal ellátott riportokat.…

Az Apple kutatása szerint a kevesebb gépezet többet érhet az AI-ügynököknél
Kutatás2026. október 1.

Az Apple kutatása szerint a kevesebb gépezet többet érhet az AI-ügynököknél

Az összetett, több ügynököt és külön keresőmodulokat használó gépi tanulási mérnöki rendszerek nem bizonyultak jobbnak egy egyszerű kódoló ügynöknél azonos időkeret és…