Kételkedni tanították az AI-t, hogy jobb kísérleteket válasszon

Az EPFL kutatói olyan módszert fejlesztettek, amely egy nagy nyelvi modellt bizonytalanságérzékelővel kapcsol össze, hogy hatékonyabban válassza ki a tudományos kísérletek feltételeit. A GOLLuM a közlemény szerint kevesebb próbával is gyorsabban talál jó megoldásokat.
- Az EPFL GOLLuM rendszere nagy nyelvi modellt Gauss-folyamattal kapcsol össze.
- A módszer a kísérleti lehetőségek bizonytalanságát is értékeli.
- 23 tesztfeladaton átlagosan a GOLLuM végzett az első helyen.
- Ötven kísérletnél a feltételek 36,3 százaléka a legjobb 5 százalékba került.
- A rendszer a hagyományos módszerekhez hasonló eredményt több mint 40 százalékkal kevesebb kísérlettel ért el.
A kísérleti lehetőségek között kell eligazodni
A tudósok ma hatalmas számú molekulát, anyagot és kémiai reakciót vizsgálhatnak számítógépes eszközökkel. A laboratóriumi tesztelés azonban lassú és költséges, ezért fontos kérdés, hogy a lehetséges beállítások közül melyiket érdemes következőként kipróbálni.
Erre használható a Bayes-i optimalizálás. A módszer a korábbi eredményekből tanul, megbecsüli, mely lehetőségek ígéretesek, és azt is jelzi, mennyire bizonytalan az előrejelzése. Így a kutatók azokra a kísérletekre összpontosíthatnak, amelyek a legtöbb hasznos információt adhatják.
A hagyományos megközelítés ugyanakkor nehezen vihető át egyik tudományterületről a másikra. Egy kémiai reakciók kiválasztására hatékony modell például nem feltétlenül működik jól anyagok vagy molekulák tervezésénél.
A bizonytalanság lett a tanítási jel
Bojana Ranković és Philippe Schwaller, az EPFL Laboratory of Artificial Chemical Intelligence kutatói a nagy nyelvi modellt egy Gauss-folyamattal kapcsolták össze. Ez egy valószínűségi modell, amelyet a Bayes-i optimalizálásban is használnak, és képes számszerűsíteni az egyes lehetőségek teljesítményével kapcsolatos bizonytalanságot.
A GOLLuM, vagyis a Gaussian Process Optimized LLMs, nem arra kéri a nyelvi modellt, hogy közvetlenül válassza ki a következő kísérletet. A rendszer a Gauss-folyamat bizonytalansági és teljesítményértékeléséből tanítja a modellt. A korábbi kísérletek eredményei alapján így átrendezi a lehetséges beállítások belső térképét: a hasonlóan viselkedő feltételek közelebb kerülnek egymáshoz, az eltérő eredményt adók pedig távolabb.
„A nyelvi modellek közismerten rosszul ismerik fel, mikor tévednek. A GOLLuM-ban ez a bizonytalanság lesz a tanításuk jele” , mondta Bojana Ranković, aki doktori kutatása során hozta létre a módszert.
A megoldás egyik célja, hogy a tudományos információkat szöveges formában kezelő nagy nyelvi modellek széles ismereteit olyan valószínűségi modellel egészítse ki, amely kifejezetten számol a bizonytalansággal. Ez azért fontos, mert a nyelvi modellek magabiztos válasza önmagában nem jelzi megbízhatóan, hogy a javaslat helyes-e. A hibás javaslatok időigényes és költséges irányba küldhetik a kutatókat.
23 tesztfeladaton vizsgálták a módszert
A kutatók 23 tesztfeladaton értékelték a GOLLuM-ot. A feladatok között szerves szintézis, analitikai és folyamatkémia, anyagok és katalízis, valamint molekulatulajdonságok optimalizálása szerepelt. Minden futtatás tíz gyengén teljesítő megfigyeléssel indult, és a csapat ugyanazt a GOLLuM-beállítást használta az összes feladaton.
A 23 teszten a GOLLuM átlagosan az első helyen végzett, és következetesebben talált jó kísérleti feltételeket, mint a szakértők által megtervezett jellemzőkre épülő Bayes-i optimalizálás. Ötven kísérletből a GOLLuM által tesztelt feltételek 36,3 százaléka a lehetséges eredmények legjobb 5 százalékába tartozott, míg a hagyományos módszernél ez az arány 29,7 százalék volt.
A rendszer a kutatók szerint több mint 40 százalékkal kevesebb kísérlettel ért el a hagyományos módszerekhez hasonló eredményt. A közvetlenül kísérleteket választó, GOLLuM nélkül használt nyelvi modellek teljesítménye ezzel szemben 10 és körülbelül 80 százalék közötti hibaarányt mutatott. A problémák között kitalált kémiai struktúrák, ismétlődő feltételek és a megengedett keresési téren kívüli javaslatok szerepeltek.
A kutatók szöveges leírásból indíthatják az optimalizálást
Philippe Schwaller szerint a módszer lehetővé teszi, hogy a kutatók már az első naptól elindítsák a kísérleti optimalizálási kampányokat, ahelyett hogy hónapokig az eljárások legjobb leírását és a jellemzők kiszámítását készítenék elő. A megközelítés közvetlenül a kísérleti eljárás egyszerű angol nyelvű leírásán optimalizál.
Az EPFL közlése szerint a GOLLuM-ról szóló tanulmány 2026. augusztus 28-án jelent meg a Nature Machine Intelligence folyóiratban. A kutatást a Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány NCCR Catalysis programja támogatta, a kód pedig a kutatócsoport GitHub-oldalán érhető el.
EPFL News: An AI capable of doubt can optimize scientific discovery


