Így termelik ipari módszerekkel a virális AI-videókat Kínában

A virálisság kezelhető termékké vált

Az ARC Centre of Excellence for Automated Decision-Making and Society által bemutatott, nyílt hozzáférésű tanulmány azt vizsgálja, hogyan dolgoznak a kínai AI-slop készítői. Az AI-slop kifejezés azokra a nagy mennyiségben előállított, gyakran furcsa vagy zavarba ejtő, mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmakra utal, amelyek rövid idő alatt nagy elérést szereznek.

A kutatás szerint ezek a készítők a virálisságot nem kiszámíthatatlan eredményként kezelik. A népszerű tartalmakat összehasonlítják, különböző formátumokat tesztelnek, több fiókot működtető rendszereket építenek ki, majd formalizálják a sikeres videók készítésének módszereit. A cél a gyorsaság, a nagy léptékű gyártás és az alkalmazkodóképesség.

A tanulmány 2023 és 2025 között Kínában végzett etnográfiai kutatásra épül, és 2026. augusztus 12-én jelent meg. A szerzők három kérdésre keresték a választ: hogyan használják a készítők a generatív eszközöket virális tartalmak előállítására, milyen értékek és motivációk vezérlik őket, valamint hogyan gondolkodnak a kreativitásról és az identitásról.

A mennyiség és az algoritmus került a középpontba

A kutatás szerint a generatív AI minimális emberi munkával képes nagy mennyiségű, látványos anyagot előállítani. Az AI-slop készítői ezt a platformok bevételszerzési programjaival és az algoritmikus láthatóság mechanizmusaival kapcsolják össze. A videók terjesztésének fontos mérőszámai lehetnek a megtekintések, a feliratkozások és a nézési idő.

A tanulmány azokat a gyakorlatokat emeli ki, amelyekkel a készítők a sikeres formátumokat próbálják méretezhetővé tenni. Ilyen a virális tartalmak összehasonlítása, a különböző változatok tesztelése, a mátrixszerű fiókrendszerek működtetése és a bevált videóformulák rögzítése. A szerzők szerint vállalkozói képzési közösségek is segítik az ehhez szükséges tudás terjedését.

A jelenség pénzügyi ösztönzőkkel is összefügg. A tanulmány által idézett korábbi beszámolók szerint egyes AI-slop készítők havi 2000 és 5000 dollár közötti bevételről számoltak be, miközben folyamatosan új, megtekintéseket és aktivitást vonzó klipeket tettek közzé. Egyes formátumok, például a táncoló állatokat és motorkerékpárokat kombináló videók, több tízmilliós megtekintést értek el.

A készítő személye háttérbe szorul

A tanulmány legfontosabb állítása, hogy az AI-slop készítőinek munkája eltér a személyes márkaépítésre és az egyéni szerzői identitásra épülő tartalomgyártástól. Ezek a szereplők kevésbé az önkifejezést vagy az egyedi szerzői hangot helyezik előtérbe, inkább a gyártási folyamat működtetésére és optimalizálására koncentrálnak.

A kutatók ezt a kulturális munka egy új formájaként írják le. A generatív AI olyan, korábban tétlen vagy alacsony képzettségű emberek számára is belépési lehetőséget teremthet, akiket gyors pénzkereseti szándék és az úgynevezett pénzhajhászó kultúra ösztönöz. A munkát az állandó alkalmazkodás és az eldobhatóság stratégiai elfogadása jellemzi.

Az eredmények alapján az AI-slop nem pusztán minőségi probléma, hanem annak jele, hogy a platformgazdaságban átalakul a kulturális termelés szervezése. A tanulmány szerint a „készítő” szerepe egyre inkább operatív munkává válhat, amelyben a személyes identitás helyett a sebesség, a skálázhatóság és az algoritmikus lehetőségek kihasználása kerül előtérbe. Ez a folyamat a szerzők szerint az alkotásról, a munkáról és a kulturális értékről kialakult korábbi elképzeléseket is átrendezi.