Közös kognitív hadviselési hálózatot sürget az Atlantic Council
Az Egyesült Államoknak, Japánnak és Tajvannak közös kognitív hadviselés elleni védelmi hálózatot kellene létrehoznia az Atlantic Council szerint. A javaslat összehangolt korai riasztást, közös helyzetképet és a civil társadalom bevonását sürgeti a kínai információs műveletekkel szemben.
- Az Atlantic Council közös kognitív védelmi hálózatot javasol az Egyesült Államok, Japán és Tajvan részvételével.
- A jelentés szerint Kína mesterséges intelligenciával támogatott befolyásolási kampányokat folytat.
- Tajvan civil és frontvonalbeli tapasztalatokat, Japán koordinációs és stratégiai kommunikációs képességeket adhatna a rendszerhez.
- A javaslat közös helyzetképet, korai riasztást és közös gyakorlatokat tartalmaz.
- A védekezésnek a szólásszabadság normáival és az állami információs kontrolltól való félelmekkel is számolnia kell.
A katonai nyomás mellett az információs térben is zajlik a verseny
Az Atlantic Council szeptember 23-án közzétett jelentése szerint Peking Japánt, Dél-Koreát, Tajvant és a Fülöp-szigeteket nemcsak hajókkal és repülőgépekkel, hanem a kognitív térben is nyomás alatt tartja. A tanulmány kiindulópontja, hogy erre a fenyegetésre jelenleg nincs olyan többoldalú mechanizmus, amely a térség országait közösen védené.
A jelentés szerint a Kínai Kommunista Párt a kognitív területet a korábbi, „Három hadviselés” néven említett megközelítésből a „gondolatok irányításáért” folytatott versennyé fejlesztette. A szerző állítása szerint Kína az egész pártállami rendszeren át működtet mesterséges intelligenciával támogatott befolyásolási kampányokat, amelyek gyorsabban változnak, mint a demokratikus országok ellenintézkedései.
A dokumentum azt is állítja, hogy kínai kampányok az Egyesült Államok esetleges cserbenhagyásától való félelmeket igyekeznek kihasználni. A térség biztonsági együttműködése közben továbbra is főként a fizikai fenyegetésekre összpontosít, ami az Atlantic Council szerint egyre nagyobb hiányosságot teremt a rosszindulatú információs műveletek elleni közös védekezésben.
Tajvan és Japán eltérő erősségeire építene a javaslat
A jelentés a Disinformation Analysis and Risk Management, vagyis a DISARM keretrendszer használatával hasonlítja össze a Kína által Tajvan és Japán ellen folytatott kognitív hadviselést. A szerző szerint mindkét demokrácia korlátokba ütközik az ellenséges tartalmak szabályozásakor. Ennek oka a szólásszabadság normája, valamint az állami információs kontrollal kapcsolatos széles körű társadalmi aggodalom.
A szabályozás önmagában azért sem jelent teljes megoldást, mert a taktikák gyorsan változnak. A tanulmány szerint Tajvan előnye a kiforrott állami és magánszektorbeli ökoszisztéma, a nyelvi közelség és a közvetlen frontvonalbeli tapasztalat. Japán ezzel szemben erősebb belső hivatalos koordinációval, szövetségi együttműködési tapasztalattal és nemzetközi stratégiai kommunikációval rendelkezik.
Az Atlantic Council szerint ezeket a képességeket az Egyesült Államok támogatásával, többoldalú hálózatban kellene integrálni az első szigetlánc mentén. A jelentés nemzetközi együttműködési keretként mutatja be a hálózatot, amelyben a részt vevő demokráciák megosztják egymással, mit érzékelnek a kognitív térben, és közösen fejlesztik válaszaikat.
Közös helyzetképtől az előzetes védekezésig
A javasolt rendszer közös keretrendszerre és közös műveleti helyzetképre épülne. Az Atlantic Council szerint ez lehetővé tenné, hogy a demokráciák elszigetelt és reaktív válaszok helyett összehangolt korai riasztást és előzetes védelmet alakítsanak ki.
A tanulmány a civil társadalom szerepét is fontosnak tartja. A részt vevő országoknak saját válaszaikba kellene beépíteniük a civil szereplőket, emellett közösen kellene gyakorolniuk. A jelentés így a katonai és hivatalos szervek mellett szélesebb társadalmi együttműködésre építene.
A javaslat a felhasználók szempontjából azt jelentheti, hogy a térség országai összehangoltabban próbálnák felismerni és kezelni a rosszindulatú információs műveleteket. Az Atlantic Council azonban hangsúlyozza, hogy a demokratikus országoknak eközben a szólásszabadság normáival és az állami kontrolltól való társadalmi félelmekkel is számolniuk kell.
A jelentést Major Yu-Hao „Vinson” Shen, az Atlantic Council Scowcroft Center for Strategy and Security Indo-Pacific Security Initiative programjának 2025 és 2026 között vendég katonai ösztöndíjasa írta. A tanulmány és a szerző ösztöndíja Tajvan védelmi minisztériumának támogatásával valósult meg. A dokumentum szerint a benne szereplő nézetek nem feltétlenül tükrözik a tajvani hadsereg vagy a tajvani kormány álláspontját.
