A közösségi oldalak új algoritmikus vezérlői még kevés kontrollt adnak

A témaválasztás önmagában kevés

A Center for Democracy & Technology (CDT) október 14-én közzétett elemzése az öt, tinédzserek körében legnépszerűbb közösségi platform algoritmikus hírfolyam-vezérlőit hasonlítja össze. A vizsgált szolgáltatások a YouTube, a TikTok, az Instagram, a Snapchat és a Facebook.

A szervezet szerint az amerikai felhasználók a közösségi médiát hírek fogyasztására, politikai nézeteik kialakítására és információkeresésre is használják. A megjelenő tartalmakat azonban többnyire összetett és nehezen átlátható személyre szabási algoritmusok válogatják. A felhasználók, köztük a tinédzserek és a szülők, ezért nagyobb befolyást szeretnének a nekik ajánlott tartalmak felett.

A platformok különböző sikerrel vezettek be ilyen eszközöket. A CDT négy visszatérő problémát emel ki: a vezérlők csak átlátható működés mellett hasznosak, a kulcsszó- és érzékeny tartalomra vonatkozó szűrők következetlenek lehetnek, az aktivitási mutatók rejtetten befolyásolják az algoritmusokat, a szülői vezérlők pedig széles körűek, de hatásosságuk nem mindig egyértelmű.

Az Instagram és a TikTok témavezérlői

Az Instagram és a TikTok olyan beállításokat kínál, amelyekkel a felhasználók jelezhetik, milyen témákból szeretnének többet vagy kevesebbet látni. Az Instagram vezérigazgatója, Adam Mosseri június 10-én jelentette be a Your Algorithm funkciót. Ez mesterséges intelligencia által készített összefoglalót ad arról, hogy a személyre szabási algoritmus jelenleg milyen tartalmakat részesít előnyben. A felhasználók további témaköröket kapcsolhatnak be vagy ki, amelyek a platform állítása szerint főként a Reels oldalon befolyásolják a megjelenő tartalmakat.

A TikTokon a For You Page tartalma módosítható előre meghatározott témák alapján. Ezek között szerepel a kreatív művészet, az aktualitások, a tánc, a divat és szépség, az ételek és italok, az egészség és fitnesz, a humor, az életmód, a természet, a háziállatok, a sport és az utazás. A CDT szerint ezek a kategóriák homályosak, a kutatók pedig következetlennek és zavarónak találták a tartalmak címkézését.

Az elemzés szerint a probléma nem pusztán az, hogy léteznek-e ilyen vezérlők, hanem az is, hogy a felhasználók nem tudják pontosan, miként változtatják meg a hírfolyamot. Az írás készítésekor csak az Instagram és a Facebook adott visszajelzést arról, hogyan hatottak a beállítások a személyre szabásra. Az Instagramon egy jelvény mutatja a Reels oldalon, ha egy tartalom közvetlenül a felhasználó beavatkozása miatt jelent meg. A „miért látod ezt?” funkció szintén magyarázatot adhat, és a beállításokhoz vezethet.

A CDT szerint ez az Instagramon beavatkozást, visszajelzést és módosítást is lehetővé tesz, de a rendszer továbbra is átláthatatlan. Mivel a legtöbb ajánlott videón nem jelenik meg ilyen jelölés, a címkék önmagukban akár csak a kontroll érzetét kelthetik.

A szűrők hiányosak, az aktivitási jelek rejtve maradnak

A TikTok és az Instagram lehetővé teszi bizonyos szavak és kifejezések eltávolítását a hírfolyamból. Az Instagram emellett emojik szűrését is támogatja. A rövid videós tartalmak sokféle formában jelennek meg, például feliratként, hozzászólásként, hangként, matricaként vagy átdolgozott zeneként, ezért a kulcsszavas szűrők ezeket nem feltétlenül találják meg. A CDT szerint a platformok működése ezen a területen nem egyértelmű, és a felhasználók az Instagramon és a TikTokon is beszámoltak a szűrés hibáiról.

A YouTube, a TikTok, az Instagram és a Facebook érzékeny tartalmak szűrését is kínálja, míg az Instagram és a Facebook politikai tartalmak szűrésére is lehetőséget ad. Nem világos azonban, hogyan kapják meg a tartalmak ezeket a címkéket. Az LGBTQ+ témájú tartalmakat például időnként érzékenyként jelölték, a politikai tartalom meghatározása pedig eleve nehéz. A CDT szerint a rosszul kialakított szűrők a marginalizált csoportok tisztességtelen cenzúrájához vezethetnek.

A platformok algoritmusait a közvetlen beállításokon kívül a kedvelések, hozzászólások, újraközlések, megosztások és a megtekintési idő is befolyásolja. A TikTok szerint a felhasználói interakciók hatással vannak az ajánlásokra. Ezek a jelek korábban a hírfolyam kezelésének egyetlen eszközei közé tartoztak, és a felhasználók a jelentésük szerint arra is használták őket, hogy előnyben részesítsék az általuk elnyomottnak vélt tartalmakat vagy alakítsák a hírfolyamukat.

A CDT szerint az Instagram és a Facebook ad visszajelzést ezekről a közvetett beavatkozásokról. A „miért látod ezt a tartalmat?” funkció például jelezheti, hogy egy bejegyzést azért ajánl a platform, mert a felhasználó hasonló tartalmakkal lépett kapcsolatba. Ez a magyarázat azonban nem minden bejegyzésnél érhető el, ezért a felhasználók sok esetben továbbra sem látják, mi alakítja a hírfolyamukat.