Az NVIDIA Vera CPU-ja gyorsítja a következő chipek tervezését

Az NVIDIA a Vera CPU-t saját következő generációs CPU-i és GPU-i tervezéséhez használt elektronikus tervezési automatizálási folyamatokba vezeti be. A Cadence és a Synopsys alkalmazásaival végzett korai tesztekben egyes munkafolyamatok teljesítménye akár 1,5-szeresére nőtt.
- Az NVIDIA a Vera CPU-t saját következő CPU-i és GPU-i tervezéséhez használja.
- A Cadence Jasper és a Synopsys VCS kiválasztott munkafolyamatai akár 1,5-szer gyorsabbak voltak.
- A Vera 88 NVIDIA Olympus CPU-magot és LPDDR5X memóriarendszert tartalmaz.
- Az NVIDIA a Cadence-szel és a Synopsys-szal közösen folytatja az optimalizálást.
- A vállalat a Vera után Rosa CPU-val, NVIDIA Rigel maggal tervezi folytatni a fejlesztést.
A CPU-teljesítmény kulcsfontosságú a chiptervezésben
A modern chipek tervezése egyre összetettebb feladat, miközben a mérnökcsapatok fejlettebb CPU-kat, GPU-kat és mesterségesintelligencia-rendszereket fejlesztenek. A félvezetők gyártása előtt a tervezők éveken át ellenőrzik a működést, keresik a ritka hibákat, és több ezer iterációban finomítják a terveket.
A grafikus processzorok és az AI több tervezési feladatot felgyorsított, de több fontos elektronikus tervezési automatizálási, vagyis EDA-munkafolyamat továbbra is erősen függ a CPU teljesítményétől. Ilyen a logikai szimuláció, a formális ellenőrzés és a digitális megvalósítás egy része. Ezeknél fontosak a gyors egyedi magok, a hatékony memóriarendszerek és a magas általános áteresztőképesség.
Az NVIDIA szerint a CPU-architektúra ezért hatással van arra, milyen gyorsan tudják a mérnökök ellenőrizni a terveket, alternatívákat vizsgálni és a termékeket a gyártásra előkészíteni.
Cadence és Synopsys alkalmazásaival tesztelték
Az NVIDIA a Cadence és a Synopsys együttműködésével optimalizálja a Vera CPU-ra az EDA-alkalmazásokat. A vállalat 2026. július 27-i közlése szerint a kezdeti tesztek több vezető alkalmazást érintettek, köztük a Cadence Jasper formális ellenőrzési platformját és a Synopsys VCS funkcionális ellenőrzési megoldását.
A Cadence Jasper intelligens bizonyítási technológiát és gépi tanulást használ a hibák megtalálására és javítására, valamint az ellenőrzés hatékonyságának növelésére a tervezési ciklus korai szakaszában. A Synopsys VCS összetett chiptervek szimulációjára és gyártás előtti ellenőrzésére szolgál.
A két alkalmazást azonos számú processzormaggal tesztelték. A kiválasztott munkafolyamatokban mindkettő akár 1,5-szer nagyobb teljesítményt ért el. Az NVIDIA közlése szerint a vállalatok az alkalmazások profilozásán, a szoftver optimalizálásán és a rendszerszintű hangoláson is együtt dolgoznak, hogy idővel több munkafolyamatban javítsák a mérnöki termelékenységet.
A Vera az NVIDIA saját fejlesztési folyamataiba kerül
Az NVIDIA a Vera CPU-t a jövőbeli processzorai fejlesztéséhez használt EDA-munkafolyamatokban is beveti. A Vera 88 egyedi NVIDIA Olympus CPU-magot, nagy hatékonyságú LPDDR5X memóriarendszert és a második generációs NVIDIA Scalable Coherent Fabric összekapcsolási technológiát használ.
A vállalat szerint ezek a képességek nagy magonkénti teljesítményt, magas memória-sávszélességet és egyenletesen alacsony késleltetést biztosítanak az igényes mérnöki alkalmazásokhoz. Ez különösen azoknál a feladatoknál fontos, amelyek késleltetésérzékeny munkákat és nagy léptékű, számítási klasztereken futó regressziós teszteket kevernek.
A gyorsabb végrehajtás rövidítheti az egyes ellenőrzési futásokat, a nagyobb áteresztőképesség pedig lehetővé teheti több tervváltozat vizsgálatát és több ellenőrzés elvégzését ugyanabban a fejlesztési időablakban. Mivel a szimuláció, a formális ellenőrzés, a regressziós tesztelés és a digitális megvalósítás összekapcsolódik, az ellenőrzés gyorsítása korábban tárhatja fel a problémákat, és csökkentheti a későbbi tervezési iterációkat.
Az NVIDIA a Vera után a következő generációs Rosa CPU-val folytatná a fejlesztést, amelyet az NVIDIA Rigel mag hajt. A vállalat közlése szerint közben tovább optimalizálja a vezető EDA-alkalmazásokat CPU-útitervén. A Vera saját chiptervezési folyamatokba állítása így egy olyan visszacsatolási ciklust hoz létre, amelyben a szilíciumtervezés, a szoftveroptimalizálás és a rendszertervezés egymást segíti.
