Az őslakos közösségeknek kell alakítaniuk az AI jövőjét

Az adatokról és a kulturális tudásról is dönteniük kell

Az UNESCO, a Microsoft és a TheGovLab 2026. szeptember 22-én, az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakához kapcsolódóan rendezett szakpolitikai ebédet New Yorkban. A Foundation Briefing Luncheon az őslakos nyelvek és kultúrák adatközösségein keresztül vizsgálta, hogyan lehet a közérdeket szolgáló mesterséges intelligenciát fejleszteni.

A találkozón őslakos vezetők és technológiai szakemberek, nemzetközi szervezetek, civil társadalmi szereplők, finanszírozók, kutatók és iparági képviselők vettek részt. A megbeszélés központi üzenete szerint az őslakos közösségeknek nem pusztán résztvevőként vagy adatforrásként kell megjelenniük az AI fejlesztésében. Partnerként, tudásgazdaként és vezetőként kell alakítaniuk a rendszereket.

Ez azt jelenti, hogy a közösségeknek szerepet kell kapniuk saját adataik, nyelveik és kulturális tudásuk megjelenítésének és felhasználásának meghatározásában. Az UNESCO szerint az érdemi részvételhez az is hozzátartozik, hogy az őslakos közösségek kijelölhessék a prioritásokat, döntéseket hozhassanak, és ellenőrizhessék tudásuk felhasználását.

Az adatközösségek közös irányítást tehetnek lehetővé

Az adatközösségek, vagyis az adatok kezelésére és irányítására kialakított közös megállapodások, az UNESCO szerint támogathatják ezt a célt. Ezek meghatározhatják, milyen feltételek mellett férhetnek hozzá az adatokhoz és a tudáshoz, illetve hogyan használhatják fel azokat.

Az őslakos népek esetében az ilyen rendszereknek figyelembe kell venniük a közösségi prioritásokat, a kulturális környezetet és a jogokat. Az adatirányítás kérdése nem választható el attól, hogy ki hozza meg a döntéseket, ki részesül a technológiai fejlődés előnyeiből, és hogyan védik, illetve tisztelik az őslakos tudást.

Guilherme Canela De Souza Godoi, az UNESCO digitális befogadással, szakpolitikákkal és digitális átalakulással foglalkozó részlegének igazgatója szerint a közérdekű AI-t nem kizárólag a technológiai képességek határozzák meg. Azt is figyelembe kell venni, hogy ki profitál belőle, ki vesz részt benne, valamint kinek a jogait és tudását tartják tiszteletben.

Hosszú távú támogatásra van szükség

A New York-i megbeszélésen elhangzottak szerint az együttműködésnek az őslakos vezetésen kell alapulnia. Az őslakosok által vezetett kezdeményezéseknek tartós támogatásra van szükségük képességeik, erőforrásaik és kapcsolataik megerősítéséhez.

Az alapítványok és más finanszírozók pénzügyi segítséget nyújthatnak. A kutatók, technológiai vállalatok és nemzetközi szervezetek szakértelemmel, infrastruktúrával, kapcsolati hálókkal és együttműködési lehetőségekkel járulhatnak hozzá a munkához. Az UNESCO szerint ezek a partnerségek akkor működhetnek a leghatékonyabban, ha az őslakos közösségek határozzák meg a prioritásokat, és elismerik szerepüket az irány kijelölésében, a döntéshozatalban, valamint az eredmények felhasználásában és tulajdonlásában.

A New Commons Incubator folytathatja a munkát

A New Commons Incubator for Indigenous Languages and Cultures keretet biztosít a közösségek által vezetett adatirányítás fejlesztéséhez. Az UNESCO ezen a munkán keresztül ahhoz kíván hozzájárulni, hogy az őslakos közösségek megerősítsék képességüket adataik irányítására, és maguk alakíthassák, hogyan használják nyelveiket és kulturális tudásukat a digitális korban.

A szervezet szerint az őslakos közösségek, a finanszírozók, a kutatók, a technológiai partnerek és a nemzetközi szervezetek folytatódó együttműködése fontos lesz ezeknek a törekvéseknek a továbbviteléhez. A cél olyan digitális környezet kialakítása, amelyben az őslakos nyelvek és kultúrák fejlődhetnek, a közösségek nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak tudásuk felett, és az AI fejlesztése a közérdeket szolgálhatja.