Öt lépést javasolnak az ENSZ mesterségesintelligencia-párbeszédének folytatásához
Öt konkrét lépést javasol a mesterséges intelligencia biztonságos, megbízható és országokon átívelő szabályozásának előmozdítására a Partnership on AI és Costa Rica. A javaslatokat a 2027 májusában New Yorkban folytatódó ENSZ-párbeszéd előtt terjesztették a társelnökök elé.
- A javaslatokat a Partnership on AI és Costa Rica társelnökei terjesztették elő.
- A genfi ENSZ-párbeszéden 170 ország vett részt.
- Közös referenciaalapot hoznának létre több nemzetközi vállalás összehangolásával.
- Finanszíroznák az alacsonyabb kapacitású országok és szervezetek részvételét.
- Határokon átívelő szabályozási tesztkörnyezeteket próbálnának ki 2027 előtt.
A genfi párbeszéd után a végrehajtás kerülhet előtérbe
A Partnership on AI közleménye szerint 2026 júliusában 170 ország vett részt Genfben az AI-irányításról szóló első ENSZ-es globális párbeszédben. A találkozón kormányzati, iparági, civil társadalmi és akadémiai szereplők vitatták meg a mesterséges intelligencia irányításának kérdéseit.
A biztonságos, védett és megbízható AI-val foglalkozó 3. munkacsoport társelnökei, Paula Bogantes Zamora, Costa Rica tudományért, innovációért, technológiáért és távközlésért felelős minisztere, valamint Rebecca Finlay, a Partnership on AI vezérigazgatója augusztus 31-én közös levelet küldtek a párbeszéd társelnökeinek. A levél szerint a következő feladat az, hogy a genfi egyetértésből gyakorlati intézkedések szülessenek.
Közös tudományos alapot és szabványokat javasolnak
Az első javaslat az ENSZ Független Nemzetközi Tudományos Panelje és a globális párbeszéd munkája közötti kapcsolat megerősítése. A levél szerint egy közös munkamenetben kellene feltérképezni, miként illeszkedik a panel hét munkacsoportja a párbeszéd négy klaszteréhez, és az eredményekről még 2027 előtt be kellene számolni.
A szerzők egy közös referenciaalap kidolgozását is sürgetik. Ebbe egyetlen, a nemzetközi jog, a Hiroshima Process, az EU AI Act és az AI Summitok vállalásait összegző keret kerülne. A dokumentumot a nemzeti és regionális körülményekhez lehetne igazítani.
A genfi résztvevők a levél szerint olyan elszámoltathatóságot támogattak, amely közös ellenőrzési módszerekre épül. Ide tartozna az AI-értéklánc átláthatósága, a független értékelések bővítése, valamint az összehangolt mércék, szabványok és incidensjelentési mechanizmusok használata.
Folyamatos nyomon követést és határokon átívelő teszteket kérnek
A harmadik lépés egy állandó, az ülések közötti munkafolyamat létrehozása lenne. Ez a társelnököknek jelentene, és követné a párbeszéd ajánlásainak végrehajtását. A Partnership on AI felajánlotta, hogy a fejlesztés alatt álló Global AI Progress Hub nyilvános nyilvántartása lehetséges hozzájárulásként szolgáljon ehhez a munkához.
A negyedik javaslat a globális többséghez tartozó országok részvételének finanszírozása. A szerzők szerint a titkárságnak külön költségvetést kellene biztosítania az alacsonyabb kapacitású kormányok, kutatók és civil szervezetek utazására és részvételére, majd be kellene számolnia az elért részvételről.
Az ötödik lépés egy vagy két, határokon átívelő szabályozási tesztkörnyezet kipróbálása lenne közös felügyelettel. Ebben érdeklődő tagállamok vagy partnerintézmények, például az OECD működhetnének közre, az eredményeket pedig a 2027-es párbeszéd elé terjesztenék. Costa Rica kormánya és a Partnership on AI jelezte, hogy társszervezőként részt venne ebben a munkában.
A javaslatok a felhasználók és a szabályozók számára azt jelenthetik, hogy az AI-irányítás fejlődését közös bizonyítékok, összehasonlítható módszerek és rendszeres végrehajtási beszámolók alapján próbálják követni. A következő párbeszédet New Yorkban 2027 májusára tervezik.
Partnership on AI: UN Global Dialogue Co-Leads Issue Call to Action on Safe, Secure, and Trustworthy AI
