Pekingben mesterséges intelligencia hangolja össze a közlekedési lámpákat

A rendszer több szinten szabályozza a forgalmat

Az ENSZ szakosított távközlési szervezete, az ITU 2026. augusztus 6-án közzétett esettanulmánya a Pekingi Népköztársaság Tongzhou kerületének közlekedési projektjét mutatja be. A kezdeményezés azt szemlélteti, hogyan alakíthatók át az egymástól függetlenül működő, rögzített időzítésű közlekedési lámpák összehangolt és alkalmazkodó hálózattá.

A rendszer valós idejű kamerás és forgalomérzékelő adatokból dolgozik. Ezek alapján a kereszteződésekben, az útszakaszok mentén és nagyobb területeken is módosítja a jelzőlámpák időzítését. A működés a forgalmi helyzettől függően több üzemmód között vált.

• Csúcsidőn kívül egyedi, kereszteződésenkénti adaptív vezérlést alkalmaz.
• Átmeneti időszakokban szakaszos zöldhullámot alakít ki.
• Csúcsidőben regionális összehangolást használ, és a forgalom egy részét a környező útvonalak felé tereli.
• A torlódásra hajlamos utakon célzott beavatkozásokat is alkalmaz.

Javult a sebesség és csökkent az utazási idő

Az ITU által ismertetett, bevezetés utáni elemzés alapján a főbb városi utakon 15,6 százalékkal emelkedett az átlagos járműsebesség. Az átlagos utazási idő 32,5 százalékkal lett rövidebb. A projekt beszámolója szerint emellett kevesebb konfliktust és kisebb torlódást is tapasztaltak.

Az eredmények a közlekedési lámpák hálózati szintű összehangolásának hatását mutatják. A megoldás nem egyetlen kereszteződés működését optimalizálja elszigetelten, hanem az egymáshoz kapcsolódó útvonalak és területek forgalmát kezeli a rendelkezésre álló adatok alapján.

A projekt Peking 2024-es „AI+ Strategy” stratégiájába illeszkedik. A kezdeményezés idővel egy átfogóbb Tongzhou-i „városi aggyá” is fejlődik, amelynek része a közlekedési irányítás kiterjesztése.

Az adatok minősége továbbra is korlát

Az ITU szerint a rendszer előtt továbbra is vannak megoldandó feladatok. Korlátot jelent az adatok teljessége és pontossága, valamint az, hogy a megoldás miként reagál a rendkívüli helyzetekre. Ez azt jelenti, hogy az adaptív irányítás eredményessége függ a kamerák és érzékelők által szolgáltatott információk megbízhatóságától.

Az esettanulmány a dinamikus, hálózati szintű forgalomirányítás gyakorlati modelljeként mutatja be a tongzhou-i projektet. Egyúttal az adatok minőségének folyamatos javítását és az emberi felügyelet szükségességét is hangsúlyozza. A felhasználók számára a projekt közvetlenül rövidebb utazási időt, nagyobb átlagsebességet és kevesebb torlódást jelenthet az érintett városi utakon, miközben a rendszer működését a valós idejű adatok és a forgalmi helyzet változásai határozzák meg.