Pulse néven taktikai időjárási modellt mutatott be a Tomorrow.io

A gyors operatív döntésekhez készült

A Tomorrow.io szerint a Pulse azokhoz a helyzetekhez készült, amikor a döntést az esemény közben kell meghozni. Ilyen lehet például egy repülőtéri indulási hullám kezelése, a jégtelenítés időzítése, egy vasúti szakasz átengedése vagy egy friss betonfelület eső elleni védelme.

Ezekben az esetekben nem az a fő kérdés, milyen lesz az időjárás egy vagy két hét múlva. A felhasználóknak azt kell tudniuk, eléri-e őket a csapadék, mikor érkezik meg, és befejezhető-e a munka a körülmények romlása előtt. A modell a Tomorrow Modeling Stack taktikai rétegébe tartozik, amely az esemény közben zajló döntésekre összpontosít.

Saját műholdak és radaradatok egy rendszerben

A vállalat közlése szerint a Pulse alapját tizenegy, mikrohullámú érzékelővel felszerelt műhold adja. Ezek a műszerek a felhőn keresztül, rétegenként vizsgálják, milyen meleg és nedves a légkör az egyes magasságokban. Ez eltér a geostacionárius műholdak működésétől, amelyek elsősorban a felhők tetejét látják.

A Tomorrow.io a műholdas méréseket a rendelkezésre álló földi radarokkal, rögzített műholdakkal és más megfigyelési forrásokkal egyesíti. A cég szerint erre azért van szükség, mert a földi radarok lefedettsége a világ nagy részén korlátozott. Észak-Amerika, Európa, Japán és Ausztrália jól megfigyelt területnek számít, miközben Afrika nagy része, Dél-Amerika belső részei, Közép-Ázsia, a magas földrajzi szélességek és az óceánok jelentős része radar nélküli.

A modell a vállalat szerint arra is képes, hogy a radar által megfigyelt és a műhold által ugyanabban az időben érzékelt viharokból megtanulja, milyen jelet látna a radar a felhő alatt. Így olyan területeken is készíthet csapadék-nézetet, ahol nincs földi radar.

Percenként frissül, legfeljebb három órára tekint előre

A Pulse új futása hat-tíz percenként érkezik, az előrejelzés pedig a teljes időablakban percről percre frissül. A rendszer legfeljebb három órára jelez előre, felbontása a világ számos régiójában körülbelül egy kilométer, egyes területeken pedig körülbelül két kilométer.

A Tomorrow.io szerint a modell nemcsak azt becsüli meg, hogy milyen erős és mennyire valószínű a csapadék, hanem ahol ezt elő tudja állítani, azt is, hogy esőről, hóról vagy jégről van-e szó. A cég kiemeli, hogy a korábbi, 2016-ban elindított módszer elsősorban a meglévő csapadék mozgását vetítette előre. A Pulse ezzel szemben a csapadéksorozatok korábbi megfigyeléseiből azt is tanulta, hogyan erősödnek fel, alakulnak ki és szűnnek meg a viharok.

A rendszer akkor sem áll le teljesen, ha valamelyik adatforrás kiesik. Ilyenkor az előrejelzés felbontása romlik, a kép azonban a vállalat szerint nem válik üressé. A Tomorrow.io közlése alapján a globális megfigyelés jelenleg a vállalat Tomorrow műhold-konstellációjára épül, amelyet a fejlesztés alatt álló DeepSky, második generációs konstelláció új műszerei egészítenek majd ki.