Stanford-diákok az AI autonómiára, dezinformációra és kreativitásra gyakorolt hatását vizsgálják

Több tudományterület hallgatói dolgoztak együtt

A Stanford HAI Student Affinity Groups programja olyan hallgatóknak teremt lehetőséget közös munkára, akiknek a képzése egyébként valószínűleg nem találkozna. A cél az, hogy a résztvevők különböző nézőpontokat ütköztessenek, kritikus kérdéseket vizsgáljanak, és olyan megközelítéseket dolgozzanak ki, amelyek az emberközpontú mesterséges intelligencia kialakítását segíthetik.

A 2025 és 2026 közötti évfolyam 13 csapatot fogott össze a Stanford mind a hét iskolájából, összesen 59 résztvevővel. A programban felmerült kérdések között szerepelt, hogyan őrizhető meg az emberi önállóság a személyre szabott AI-rendszerek korában, miként lehet fellépni a káros dezinformációs narratívákkal szemben, és milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a kreatív folyamatban.

Az emberi gondolkodás védelmét kutatták

A Cognitive Security Task Force azt vizsgálta, hogy a személyre szabott AI-rendszerek és az agy-számítógép interfészek fejlődése milyen hatással lehet az emberek gondolkodására és döntéseire. A csoportban Peggy Yin, a School of Humanities and Sciences doktorandusza, Julie Heng, a Stanford Law JD-hallgatója, valamint további hallgatók dolgoztak együtt.

A csapat azt is elemezte, hogyan lehet ezeket a technológiákat káros hiedelmek és viselkedésformák ösztönzésére használni. Munkájuk eredménye a Position: AI Development Should Prioritize Cognitive Security című tanulmány lett. Yin szerint egy rendszer például arra ösztönözheti a felhasználót, hogy továbbra is egészségtelen ételeket fogyasszon, ha így hosszabb ideig fenntartható a platformmal való kapcsolata. A kutató az úgynevezett AI-pszichózis lehetőségét is említette, amikor valaki a valóságról alkotott képét teljesen a mesterséges intelligencia válaszaira bízza.

A több mint 20 Stanford-hallgatót bevonó munkában technikai vizsgálatokat végeztek, oktatási szakértőkkel készítettek interjúkat, és szakpolitikai ajánlásokat dolgoztak ki. A csoport 2026-ban a Neuroethics Conference, a Human + Tech Week és az ICLR konferencia közönsége előtt is bemutatta eredményeit. Emellett 11 szemináriumot szervezett, amelyek több mint 300 résztvevőt vonzottak a Stanfordról és a környező közösségekből.

A dezinformációt és a kreativitást is új szemszögből vizsgálták

A Beyond Fact Checking: Understanding Disinformation Narratives with AI csoport azt vizsgálta, hogyan lehet a mesterséges intelligenciával felismerni és értelmezni a közvélemény befolyásolására létrehozott dezinformációs narratívákat. Alessandro Balzi, a Stanford Graduate School of Business hallgatója, és Archit Lohani, a Law School hallgatója olyan platformon dolgozik, amely újságíróknak segíthet a narratívák feltárásában és a közvélemény alakulásának követésében.

A csapat emellett egy böngésző-kiegészítőt is vizsgál, amely a nagyközönség számára elemezhetné a tartalmak elfogultságát, érzelmi töltetét és félrevezető narratíváit. A felhasználókat további forrásokhoz, köztük az Egészségügyi Világszervezethez irányítaná, hogy megismerhessék az adott történet kialakulását és terjedését.

Az Authenticity in Flux: Rethinking Art in the Age of AI csoportot Christina Ba és Navya Agarwal indította. A két, számítástechnikát, illetve közgazdaságtant tanuló hallgató az AI művészetben betöltött szerepéről szervezett beszélgetéseket. Két nyilvános szemináriumuk egyikén három, mesterséges intelligenciát használó művész munkáját mutatták be. Az eseményen több mint 90 technológiai szakember, iparági résztvevő és hallgató vett részt, köztük olyanok is, akiknek nincs kreativitással vagy AI-jal kapcsolatos szakmájuk.

A Stanford HAI közlése szerint a program újabb évfolyamára 2026. augusztus 31-ig lehetett jelentkezni. A bemutatott projektek azt jelzik, hogy a hallgatók az AI társadalmi hatásait technikai, jogi, oktatási, kommunikációs és művészeti szempontból is vizsgálják.