Az UNESCO szerint az igazságszolgáltatásban is az elesetteket kell védenie az AI-nak
Az igazságszolgáltatás mesterséges intelligenciával történő digitalizálása csak akkor csökkenti a hozzáférési különbségeket, ha a leginkább veszélyeztetett csoportokat is figyelembe veszi. Erről az UNESCO rijádi fórumának egyik panelbeszélgetésén beszéltek a résztvevők.
- Sierra Leonéban a mobilinternethez a lakosság kevesebb mint 30 százaléka fér hozzá.
- Az igazságügyi dolgozók 44 százaléka már használt AI-t, de csak 9 százalékuk kapott formális képzést.
- Ruandában helyi ügynökök viszik közelebb a digitális közszolgáltatásokat a vidéki lakossághoz.
- Magas kockázatú ügyekben az ember marad a végső döntéshozó.
- Az UNESCO szerint az AI sikerét a hozzáférés javulása alapján kell mérni.
A digitalizáció kérdése, kit hagyhat ki
Az UNESCO 4. Globális Fórumán, amelyet a mesterséges intelligencia etikájáról rendeztek Rijádban, a szakértők azt vizsgálták, hogy az AI hogyan szűkítheti vagy mélyítheti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés különbségeit. A központi kérdés az volt, hogy a digitális bíróságokat kik számára tervezik.
Alpha Sesay, Sierra Leone főügyésze és igazságügyi minisztere szerint az ország lakosságának jelentős része a hivatalos bírósági rendszeren kívül próbálja rendezni jogi ügyeit. Sierra Leonéban a mobilinternethez a lakosság kevesebb mint 30 százaléka fér hozzá. Sesay példaként említett egy vidéki közösségben élő, családon belüli erőszak áldozatává vált személyt, illetve egy olyan gazdát, aki nem tudja megfizetni a bíróságra utazás költségét.
Abdulaziz bin Mohammed Al-Samaani, a szaúdi Grievances Board bírája szerint az igazságszolgáltatás AI-stratégiáját nem az alapján kell megítélni, hogy mennyi technológiát vezet be, hanem hogy javítja-e a tudáshoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést az igazságszolgáltatás alapvető garanciáinak veszélyeztetése nélkül.
A használat gyorsabb, mint a képzés
Smita Mutt, az indiai DAKSH civil szervezet és kutatóintézet stratégiai kezdeményezésekért felelős vezetője arra figyelmeztetett, hogy a kirekesztés kockázata nő, ha az alkalmazás gyorsabban terjed, mint a szabályozás és az irányítás. Az UNESCO felmérése szerint a világ igazságügyi dolgozóinak 44 százaléka már használt valamilyen AI-rendszert, miközben formális képzésben csak 9 százalékuk részesült.
Mutt szerint ez azt jelenti, hogy az AI-eszközök már kevés ellenőrzés mellett befolyásolhatják a jogviták résztvevőinek helyzetét. A tárgyalások időzítését hozta példaként: a késő este közzétett ügylisták aránytalanul nehéz helyzetbe hozhatják a gondozási feladatokat végző női ügyvédeket, az utolsó pillanatban bejelentett időpont-módosítások pedig az eleve kiszolgáltatott jogkeresőket érinthetik. Az AI-rendszerek vizsgálatakor ezért ezeket a közvetett hatásokat is figyelembe kell venni.
A panelen egy korábbi, ismert bírósági AI-használati esetet is felidéztek. Kolumbiában egy bíró elismerte, hogy egy generatív AI-eszköz érvelésére támaszkodott egy gyermek biztosítási juttatásairól szóló döntésben. Ez felveti annak kockázatát, hogy az érintett kizárható a megfelelő jogérvényesítésből, ha az eszköz más következtetésre jutott volna.
Helyi segítség, ellenőrzés és emberi döntés
Stella Murungi, a ruandai igazságügyi minisztérium digitális vezetője olyan megoldást mutatott be, amely az UNESCO szerint csökkentheti a digitális szakadékot. Ruandában helyi üzleteken keresztül működő közösségi ügynökök biztosítanak hozzáférést az IremboGov elektronikus kormányzati platform szolgáltatásaihoz vidéki térségekben. Az ügynökök díjait összehangolták.
Murungi szerint Ruandában az AI által létrehozott szövegek pontosságát bevezetés előtt ellenőrzik, különösen a nem angolul beszélő felhasználók esetében, hogy a fordítások megfelelőek legyenek. Az ország az ügyeket kockázat szerint osztályozza: az alacsony kockázatú adminisztratív feladatokat automatizálhatják, a magas kockázatú döntéseknél, például az ítélethozatalnál azonban mindig ember marad a végső döntéshozó.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az igazságszolgáltatási egyenlőtlenségek csökkentéséhez digitális szolgáltatásokra, közösségi részvételre és a bevezetés előtti megfelelő irányításra együtt van szükség. Az UNESCO bemutatta etikai hatásvizsgálati és AI-készenléti módszertanát, valamint az Oxfordi Egyetemmel közösen kidolgozott, ingyenes, AI-ról, igazságszolgáltatásról és jogállamiságról szóló online kurzusát. Az UNESCO közlése szerint a kapcsolódó program eddig 165 ország több mint 38 ezer igazságügyi dolgozóját támogatta.
A 2026. szeptember 28-án közzétett beszámoló fő üzenete szerint a bírósági AI sikerét nem az alkalmazott technológia mennyisége mutatja, hanem az, hogy a leginkább háttérbe szoruló emberek továbbra is hozzájutnak-e az igazságszolgáltatáshoz.
UNESCO (AI): UNESCO panel maps an inclusive path for AI in justice
