Új tranzisztort fejlesztenek, amely mágneses hullámokkal számolna

Az USC kutatói olyan tranzisztoron dolgoznak, amely az elektromos töltés mozgatása helyett apró mágneses hullámokkal dolgozna. A DARPA által finanszírozott SWIFT projekt célja kisebb, gyorsabb és jóval energiatakarékosabb számítógépek létrehozása.
- A SWIFT tranzisztor elektromos töltés helyett spin-hullámokat használna.
- A hároméves projekt 5,5 millió dolláros DARPA-finanszírozást kapott.
- Az első tervezett demonstráció egy GPS-jeleket feldolgozó processzor.
- A kutatók becslése szerint a célértékekkel 18 000-szer energiahatékonyabb lehetne.
- A technológia egyelőre még nem működő tranzisztor, a koncepció bizonyítását körülbelül 18 hónap múlva várják.
A hagyományos tranzisztorok energiaigénye egyre nagyobb
A tranzisztor több mint fél évszázada a digitális korszak egyik alapvető építőeleme. Számítógépes chipek milliárdjai használják ezeket az apró kapcsolókat, amelyek a telefonoktól a mesterséges intelligenciáig számos technológia működését teszik lehetővé.
A számítási teljesítmény növekedésével azonban egyre több elektromos energiára van szükség a működéshez és a hűtéshez. A keletkező hő lelassíthatja vagy károsíthatja a chipeket, és korlátozhatja, hogy a mérnökök mekkora számítási teljesítményt tudnak egy kis területre sűríteni.
Ajey Jacob, a USC Information Sciences Institute fejlett elektronikai részlegének igazgatója szerint a megoldás egy új típusú tranzisztor megalkotása lehet. Az általa vezetett SWIFT projekt három évre szól, és 5,5 millió dolláros DARPA-finanszírozást kapott.
A számítás mágneses hullámokban történne
A SWIFT a Spin-Wave Injection Ferro-elastic Transistor rövidítése. A tervezett tranzisztor az információ feldolgozásához nem az elektromos töltés mozgatását, hanem apró mágneses hullámokat használna. Ezeket spin-hullámoknak, illetve magnonoknak nevezik.
Jacob egy tó felszínén terjedő fodrozódáshoz hasonlítja a működést. A hullám végighalad a felszínen, miközben maga a víz nagyrészt a helyén marad. A SWIFT esetében a mágneses hullámok egy rendkívül vékony anyagon haladnának keresztül, és maga a számítás a hullámokban történne.
A kutatók szobahőmérsékleten működő eszközt szeretnének létrehozni, amelyet a hagyományos chipek gyártásához használt eljárásokkal is elő lehet állítani. Ez lehetővé tenné a meglévő félvezetőgyártási infrastruktúra jelentős részének felhasználását. A tranzisztor újraprogramozható lenne, így ugyanaz a hardver később más feladatra is beállítható.
A GPS-vevő lesz az első tervezett demonstráció
A kutatócsoport első tervezett bemutatója egy GPS-jeleket feldolgozó processzor lenne. A GPS-vevők folyamatosan hasonlítják össze a műholdakról érkező gyenge jeleket az ismert mintázatokkal. A kutatók szerint a SWIFT hullámai ezt a feladatot természetes módon, gyorsan és kevés energiával hajthatnák végre.
A projekt célértékeinek elérése esetén a SWIFT-alapú GPS-processzor a becslésük szerint körülbelül 18 000-szer energiahatékonyabb lehetne egy hagyományos digitális változatnál. Az újraprogramozható működés a GPS-zavarás elleni védekezésben is segíthetne, mivel a vevő gyorsan módosíthatná a jelek keresésének és feldolgozásának módját.
Az alacsonyabb energiafelhasználás és a kevesebb hő a kutatók szerint az adatközpontok üzemeltetési költségeit is mérsékelhetné, miközben a telefonok és a műholdak hosszabb ideig működhetnének. A technológia különösen az adatközponti számítások növekvő energiaigénye miatt lehet fontos.
A működő tranzisztor még hátravan
A SWIFT egyelőre nem működő tranzisztor. A projekt kulcsfontosságú bizonyítéka az lenne, ha a kutatók igazolnák, hogy egy mágneses hullám erősen meg tudja változtatni az elektromos ellenállást. Jacob szerint erre van szükség az elv bizonyításához.
A csapat nagyjából 18 hónapon belül szeretne működési koncepciót bemutatni. A munkában a USC mellett az UCLA, a Rice University, a University of Wisconsin-Madison és a Cornell University professzorai vesznek részt.
Jacob több mint két évtizede fejleszt tranzisztorokat és chiptechnológiákat, korábban az Intelnél és a GlobalFoundriesnél is dolgozott, és világszerte több mint 300 szabadalommal rendelkezik. „Ez életem egyik legfontosabb eredménye lenne” , mondta a kutató. A USC cikke 2026. szeptember 15-én jelent meg, frissítése október 1-jén történt.
USC Viterbi (AI): Building a Better Transistor


