Az USA és Kína együtt lassíthatja az AI fejlesztését?

A mesterséges intelligencia stratégiai versenyterületté vált

Az Atlantic Council szeptember 14-i elemzése szerint az AI fejlesztésének üteméről szóló vita azután erősödött fel, hogy iparági vezetők és kutatók a technológia „frontvonalának” lassítását sürgették. Többen az irányítás elvesztésének kockázatára hivatkoztak, vagyis arra, hogy az AI elszabadulva katasztrofális veszélyt jelenthet az emberiségre.

A kérdés ugyanakkor túlmutat az AI-biztonságon. Washington és Peking egyaránt a gazdasági versenyképesség és a nemzeti hatalom meghatározó tényezőjeként kezeli a technológiát. Donald Trump amerikai elnök szerint „itt csak egy győztes lesz, és az valószínűleg az Egyesült Államok vagy Kína. Jelenleg pedig nagy fölénnyel vezetünk”. Hszi Csin-ping kínai elnök az új generációs AI fejlesztésének felgyorsítását a globális technológiai versenyben való kezdeményezés megszerzésének „kulcsfontosságú stratégiai eszközeként” írta le.

Az általános célú technológiaként működő AI több ágazat gazdasági és katonai képességeit erősítheti. Az Atlantic Council szerint az erősebb AI-ökoszisztémával rendelkező ország nagyobb befolyást szerezhet a világszerte használt platformok, szabványok és szabályok felett.

Mindkét félnek lenne oka az együttműködésre

Az Egyesült Államok és Kína vezető tisztviselői AI-biztonsági tárgyalásokat készítenek elő Donald Trump és Hszi Csin-ping Washingtonban tervezett, szeptember 24-i találkozója előtt. Az elemzés szerint vannak olyan pontok, amelyek az együttműködés irányába mutatnak.

Hszi egy júliusi pekingi AI-konferencián konkrétan beszélt az irányítás elvesztésének kockázatáról. A kínai elnök szerint figyelni kell az AI-rendszerek veszélyes viselkedését, korán fel kell ismerni a kialakuló kockázatokat, fenn kell tartani az emberi kontrollt biztosító eljárásokat, és nemzetközi szabályokat kell kidolgozni a fejlett AI-ra.

Kínának technikai érdeke is fűződhet a tárgyalásokhoz. Fejlesztői elveszítik a rálátást a modellek működésére, miután a felhasználók a jellemzően nyílt súlyú modelleket olyan infrastruktúrán futtatják, amelyet a fejlesztők nem ellenőriznek, köztük amerikai felhőplatformokon. A visszaélésekről megosztott bizonyítékok segíthetnének a sérülékenységek azonosításában, a védelmi intézkedések javításában és a későbbi modellkiadások fejlesztésében.

Politikai ösztönző is van: mindkét fél szeretne valamilyen eredményt felmutatni a Trump és Hszi közötti találkozó előtt.

A bizalmatlanság akadályozza az átfogó megállapodást

Az Atlantic Council szerint a legnagyobb akadály a kölcsönös hitelességi probléma. Kína attól tart, hogy az Egyesült Államok az AI-biztonsági tárgyalások ürügyén korlátozná Kínát, és saját technológiai fölényét erősítené. Kínai hivatalos források azt hangsúlyozzák, hogy a kétoldalú egyeztetésnek egyenlő felek között kell zajlania, és Peking nem engedi, hogy Washington „egyoldalúan határozza meg” a fejlett modellek kockázati küszöbeit.

Peking azt is állítja, hogy különbséget kell tenni a tényleges biztonsági fenyegetések és a technológiai verseny között. Kínai álláspont szerint az Egyesült Államoknak előbb bizonyítania kellene, hogy a javasolt szabályok az amerikai vállalatokra is vonatkoznak. Az elemzés szerint ezt a bizalmatlanságot erősíti, hogy kínai hivatalos források többször bírálták az Anthropic vállalatot, amelyet Kínában az amerikai biztonsági érdekérvényesítés vezető szereplőjeként, a kínai AI-fejlesztések korlátozásának támogatójátként látnak.

Washingtonnak szintén vannak kétségei Peking megbízhatóságával kapcsolatban. Az elemzés felidézi, hogy 2023 februárjában, egy kínai megfigyelőballon amerikai lelövése után Peking állítólag elutasította Lloyd Austin akkori amerikai védelmi miniszter és kínai kollégája telefonos egyeztetését.

Az Egyesült Államok azt is vitatja, hogy Kína betartaná-e a kétoldalú vállalásokat. 2015-ben Hszi és Barack Obama megállapodott arról, hogy egyik kormány sem támogatja tudatosan a szellemi tulajdon kereskedelmi előnyért végzett, kibereszközökkel történő eltulajdonítását. Az amerikai kereskedelmi képviselő hivatala három évvel később arra jutott, hogy Kína nem változtatott alapvetően a vizsgált technológiaátadási, szellemitulajdon-védelmi és kibertevékenységein.

Szűkebb együttműködés lehet a reális cél

Az amerikai hatóságok szeptemberben több kínai AI-vállalatot azzal vádoltak meg, hogy engedély nélküli, ipari méretű desztillációval próbáltak képességeket kinyerni amerikai fejlett modellekből. Kína visszautasította a vádat, és arra hivatkozott, hogy a desztilláció széles körben használt, legitim technika. Egy 2025-ös bűnösségi beismerés legalább egy, Kínához kötődő, 160 millió dollár értékű, ellenőrzött fejlett grafikus processzorok exportjára irányuló ügyet is megerősített.

Az elemzés szerint ezek az esetek nem bizonyítják, hogy Peking biztosan megszegne egy AI-megállapodást, de azt mutatják, hogy az AI fejlesztési üteméről szóló egyezség elválaszthatatlan lenne a technológiai biztonság, a megfelelés és a végrehajtás vitáitól.

Dario Amodei, az Anthropic társalapítója szerint a globális fejlesztési ütemezéshez szükség van az Egyesült Államok és Kína együttműködésére. Egy ilyen megállapodásnak ugyanakkor „kikezdhetetlen ellenőrizhetőséget” kellene biztosítania, miközben védenie kellene az Egyesült Államok és szövetségesei előnyét.

Az Atlantic Council szerint átfogó, bizalomra épülő lassítás rövid távon valószínűtlen. Elképzelhető viszont egy szűkebb együttműködés, amely megakadályozza, hogy egy súlyos modellhiba, engedély nélküli kiberakció vagy nem állami szereplő által elkövetett visszaélés szándékos állami támadásnak tűnjön. Ennek része lehetne egy válsághelyzeti kommunikációs csatorna, de Washingtonnak előbb tudnia kellene, ki venné fel a telefont Pekingben, milyen felhatalmazással rendelkezne, és működne-e a csatorna magas politikai feszültség idején is.