Versenyre kényszerítenék a Pentagon felhő- és AI-beszállítóit

A többmilliárdos beszerzések miatt vált kérdéssé a beszállítói függés

A Department of Defense, vagyis az amerikai védelmi minisztérium az elmúlt években egyre nagyobb mértékben támaszkodott kereskedelmi felhőszolgáltatókra. Ennek egyik példája a Joint Warfighting Cloud Capability, egy többmilliárd dolláros kezdeményezés. A Montreal AI Ethics Institute és a Purdue Egyetem Governance and Responsible AI Lab együttműködésében megjelent elemzés szerint ez felveti annak kockázatát, hogy a minisztérium egyetlen technológiai beszállítóhoz kötődik.

Az S.5436 jelű, kétpárti törvényjavaslatot eredetileg Elizabeth Warren és Eric Schmitt szenátorok terjesztették elő 2024-ben. A kezdeményezés célja a beszállítói kizárás mérséklése, a piaci verseny bővítése és a kormányzati adatok védelme. A reformok lendületet kaptak azt követően, hogy a Fehér Ház a mesterséges intelligencia hatékony beszerzését ösztönző iránymutatásokat adott ki, és figyelmeztette a szövetségi ügynökségeket az egyetlen beszállítótól való költséges függésre.

A törvényjavaslatot 2025. május 15-én ismét benyújtották a Szenátusban. A képviselőházban Pat Fallon, Sara Jacobs és Chris Deluzio terjesztette elő a kapcsolódó változatot.

Versenyeztetés, többfelhős rendszerek és adatvédelem

Az S.5436 szigorúan versenyeztetett odaítélési eljárást írna elő minden olyan felhőalapú számítástechnikai, adat-infrastruktúra- vagy alapmodell-szolgáltató esetében, amely az előző öt pénzügyi évben összesen legalább 50 millió dollár értékben kötött szerződést a védelmi minisztériummal. Az elemzés szerint ez megnyithatná a védelmi piacot kisebb vállalkozások és új startupok előtt.

A javaslat arra utasítaná a minisztériumi vezetőket, hogy részesítsék előnyben a többfelhős technológiát és a moduláris, nyílt rendszereken alapuló megközelítéseket. Ezek célja a verseny és a költséghatékonyság javítása, valamint a rendszerek összekapcsolhatóságának erősítése. Így kisebb technológiai cégek is közvetlenül integrálhatnák eszközeiket a katonai hálózatba, anélkül hogy a nagy technológiai vállalatok kiszorítanák őket.

A Pentagon Chief Digital and Artificial Intelligence Office, vagyis a CDAO feladata lenne a Defense Federal Acquisition Regulation Supplement frissítése. A módosításnak garantálnia kellene, hogy az AI fejlesztéséhez átadott, kormányzathoz kapcsolódó adatokat engedély nélkül ne hozzák nyilvánosságra, és ne használják fel. A beszállítói rendszereken tárolt katonai adatokat szintén szigorúan védeni kellene a jogosulatlan hozzáféréstől és visszaéléstől. A szabályok megszegése bírságot, szankciókat vagy a szerződés megszüntetését vonhatná maga után.

A piaci koncentráció akadályozhatja a reform céljait

Az elemzés szerint a felhőalapú számítástechnika piaca 600 milliárd dolláros iparág, amelyet három magánvállalat, az Amazon, a Microsoft és az Alphabet ural. A védelmi minisztérium ugyanebből a kereskedelmi piacból vásárol, ezért a szerzők szerint a piaci koncentrációból eredő akadályokkal is szembesül.

A szolgáltatók adatmozgatási díjai megdrágíthatják az egyik rendszerből a másikba való átállást, miközben a rendszerek közötti váltást technikai nehézségek is akadályozhatják. Az exkluzivitási szerződések pedig korlátozhatják az AI-fejlesztők lehetőségét arra, hogy modelljeiket rivális felhőplatformokon is kínálják.

Az AI-piac jelentős része a nagy felhőszolgáltatók és az AI-fejlesztők partnerségeire épül. A 2025-ös Federal Trade Commission-jelentés szerint ezek a megállapodások úgy egyesíthetik a tehetséget és az erőforrásokat, hogy közben elkerülik a hagyományos trösztellenes vizsgálatokat. Ez tovább növelheti a nagy technológiai cégek piaci fölényét, és megnehezítheti, hogy a minisztérium valóban diverzifikálja beszállítói körét.

A törvény önmagában nem szüntetné meg a függőséget

A Montreal AI Ethics Institute elemzése szerint a törvényjavaslat erős kísérlet arra, hogy a védelmi minisztérium elkerülje az egyetlen technológiai beszállítótól való jelentős és költséges függést. A szerző szerint azonban az 50 millió dollár feletti szerződések kötelező versenyeztetése önmagában nem biztos, hogy teljes megoldást jelent.

A beszerzési reformoknak folyamatosan kezelniük kellene az adatátviteli díjakat, az átláthatatlan árazást és a felhőpiac vertikális integrációját. A felhasználók és a védelmi minisztérium számára ez azt jelenti, hogy a több beszállítóra épülő rendszer lehetősége a szerződéses szabályokon túl a szolgáltatók közötti tényleges átjárhatóságtól és az adatok engedély nélküli felhasználásának megakadályozásától is függ.