A mesterséges intelligencia munkahelyei mögött napi 6 ausztrál dolláros munka állhat

Emberek készítik elő az AI tanulásához szükséges adatokat

Mielőtt egy mesterséges intelligencia modell tanulni kezdhet, embereknek kell kategorizálniuk, felcímkézniük, tesztelniük és moderálniuk nagy mennyiségű szöveget, képet, hangot és videót. Ez teszi használhatóvá az adatokat az AI-rendszerek betanításához.

Az ARC Centre of Excellence for Automated Decision-Making and Society oldalán megjelent írás szerint ezt a munkát egy bővülő globális digitális munkaerő végzi. Az elkészített adatkészleteket a technológiai vállalatok mellett olyan területeken is használják, mint a banki szolgáltatások, a biztosítás, az egészségügy és a kormányzati szervek, köztük a védelem.

Fan Yang, a Melbourne Law School és a University of Melbourne kutatója Kínában és Ausztráliában készít interjúkat olyan dolgozókkal, akik AI-modellekhez készítenek adatokat. A kutatásban eddig tíz emberrel beszélt.

Nagy különbség van a fizetések között

A kutató szerint a bizonytalan munkaerőpiac és a társadalmi peremhelyzet sok digitálisan képzett fiatalt terel az adatcímkéző munkák felé. A magasabb végzettségű, doktori szintű vagy azzal egyenértékű képzettséggel, illetve STEM-tanúsítványokkal rendelkező dolgozók speciálisabb feladatokat kaphatnak. Ha a globális északi országokban dolgoznak, ezekért a feladatokért óránként 400 és 800 ausztrál dollár közötti összeget is kereshetnek.

Az ilyen megbízások azonban ritkák és nehezen hozzáférhetők. A megkérdezett munkavállalók többsége általános feladatokat végzett, például drónokhoz, önvezető autókhoz és automatizált árusítóberendezésekhez használt képeken rajzolt határolókereteket, vagy hangfelvételeket címkézett. Ők jellemzően napi 6 ausztrál dollárt vagy annál is kevesebbet kaptak.

Az összeg a beszámoló szerint nem fedezi a mindennapi kiadásokat. A hosszú munkanapok krónikus szemterhelést és hátfájást okozhatnak. Egy interjúalany így fogalmazott: „Mi végezzük a kézi munkát, hogy ők kapják az intelligenciáért járó elismerést.”

A platformok felhasználóként kezelik a dolgozókat

Az adatmunka sok szempontból hasonlít a rosszul szabályozott platformalapú munkákhoz. A dolgozóknak nincs formális szerződésük, és nem alkalmazottként, hanem „felhasználóként” tartják őket nyilván. A platformok akkor keresik meg őket, amikor a szakértelmükhöz és korábbi teljesítményükhöz illeszkedő feladat jelenik meg.

A megállapodások elsősorban a munkát kiszervező cégeket védik. A dolgozóknak például titokban kell tartaniuk az általuk látott információkat, miközben sokszor azt sem tudják, melyik vállalatnak címkéznek adatokat. Azt sem látják, hogy a munkájukat ember vagy AI-ügynök értékeli, és a teljesítményminősítések ellen csak korlátozottan fellebbezhetnek.

Az interjúalanyok mindegyike arról számolt be, hogy az AI fejlődésével idővel kevesebb munkát kapott. A megmaradó feladatok nehezebbek és időigényesebbek lettek. A dolgozók nem feltétlenül tartanak attól, hogy az AI elveszi a munkájukat, mert szerintük a kiszolgáltatottság már most meghatározza a helyzetüket.

A kutató szerint a munka minősége a döntő kérdés

A fizetés módját a platform határozza meg. Az amerikai közösségi munkaplatformok általában jobban fizető feladatokat kínálnak, és a leadáskor fizetnek. A kínai platformok és vállalatok gyakran csak az elvégzett munka ellenőrzése és jóváhagyása után utalnak, ezért a dolgozók órákat tölthetnek feladattal úgy, hogy végül nem kapnak érte pénzt.

A rossz fizetés miatt sokan távoznak, a cégek pedig sérülékenyebb csoportok bevonásával próbálják pótolni őket. A beszámoló példaként említi a fogyatékkal élőket támogató helyi kormányzati kezdeményezésekkel való együttműködést. Interjúalanyok között voltak olyanok, akik fogyatékosság, terhesség vagy friss diplomásként a teljes állás keresése miatt nem találtak más munkát.

Fan Yang szerint az AI-gazdaság által létrehozott állások jelentős része a gépek hibáinak javítását és a számukra túl nehéz vagy kétértelmű feladatok megoldását jelenti. A kutató úgy látja, hogy ezek a munkák rövid távon hozhatnak foglalkoztatási növekedést, miközben ronthatják az adatdolgozók életminőségét és jóllétét. Szerinte munkavállalói védelmet és hosszú távú tervet kell kialakítani számukra.