AI segíthet hozzáférhetőbbé tenni a közlekedést és a közszolgáltatásokat

A jelnyelvi információhoz emberi ellenőrzés is kell

Az információhoz való hozzáférés alapvetően befolyásolja, hogy az emberek részt tudnak-e venni az oktatásban, a közszolgáltatásokban, a kulturális életben, a közlekedésben és a mindennapi tevékenységekben. A fogyatékossággal élő emberek számára azonban sok fontos információ ma is olyan formában jelenik meg, amely nehezen vagy egyáltalán nem használható.

Az ITU AI for Good Global Summit 2026 egyik ülésén Kevin Lee, az EQ4ALL alapítója és vezérigazgatója azt mutatta be, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a jelnyelvi tájékoztatásban és az összetett írott tartalmak egyszerűsítésében. Az ITU szeptember 30-i beszámolója szerint a rendszer az írott szöveget jelnyelvi fordítótechnológiával dolgozza fel, a végleges változatot azonban jelnyelvhasználók ellenőrzik és javítják.

Lee szerint a technológia még nem elég pontos ahhoz, hogy a szakembereket teljesen kiváltsa. A jelnyelv jelentését ugyanis nemcsak a kézmozdulatok és a szókincs, hanem az arckifejezések, a testmozgások és más nem kézi jelek is alakítják. Emiatt a jó minőségű tanítóadatok elkészítése időigényesebb lehet, mint az írott nyelvek közötti fordításhoz használt adathalmazok előállítása.

A korábban ember által ellenőrzött jelnyelvi tartalmak később tanítóadatként is felhasználhatók. Ez idővel javíthatja a fordítómotor teljesítményét, csökkentheti a szükséges javítások számát és mérsékelheti az akadálymentes tartalmak előállítási költségét. Lee a digitális jelnyelvi avatárok sokféleségét is fontosnak nevezte, hogy a megoldások jobban tükrözzék a használó közösségeket.

Vészhelyzetekben és közlekedésben is használható

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint világszerte mintegy 430 millió embernek van szüksége rehabilitációra fogyatékosságot okozó hallásvesztés miatt. A Siketek Világszövetsége több mint 70 millióra becsüli a jelnyelvet használó siket közösségek tagjainak számát. A forrás szerint nincs hivatalos globális adat a siket emberek teljes számáról.

A jelnyelvi hozzáférés különösen fontos lehet olyan helyzetekben, amikor a tájékoztatás főként hangon vagy szövegen keresztül történik. Lee egy szöuli metrórendszert ismertetett, ahol vészhelyzeti bemondáskor a képernyők jelnyelvi információt is megjelenítenek. Az Incshoni repülőtéren egy kísérleti projekt a kapuváltozásokat és más időérzékeny frissítéseket tette volna elérhetővé jelnyelven.

Jelnyelvi avatárokat akadálymentes kioszkokba is beépítettek, ahol az önkiszolgáló felületek használatában segíthetnek. Múzeumokban és galériákban digitális eszközök adhatnak jelnyelvi magyarázatot kulturális, tudományos és történelmi tartalmakhoz.

A vészjelzések több koreai példája azt mutatja, hogy a jelnyelvi változatot már a tájékoztatási rendszer megtervezésekor figyelembe kell venni. Televíziós beltéri egységeken, nagy nyilvános kijelzőkön vagy mobilon megnyitható hivatkozásokon keresztül is eljuthat a figyelmeztetés a felhasználókhoz.

Az Easy Read az összetett szövegek egyszerűsítését gyorsíthatja

Az ülés másik témája az Easy Read, vagyis a könnyen érthető formátum volt. Ezt olyan emberek támogatására használják, akik értelmi vagy fejlődési fogyatékossággal élnek, alacsonyabb szintű íráskészséggel rendelkeznek, vagy nem az adott nyelv az anyanyelvük. A tartalmakat hagyományosan szakemberek készítik, mondatról mondatra átírva a bonyolult információt.

Ennek ellenére korlátozott mennyiségű Easy Read tartalom érhető el, mivel az előállítás költséges és időigényes. Lee szerint a nagy nyelvi modellek felgyorsíthatják a folyamatot. Korábbi, normál és könnyen érthető változatokból álló példák felhasználásával a rendszerek összetett szövegeket alakíthatnak át egyszerűbb nyelvezetű változatokká. A munkafolyamatban itt is megmarad az emberi ellenőrzés és a folyamatos minőségjavítás.

A módszer videós tartalmakra is kiterjeszthető. Az úgynevezett Easy Cast lehetővé teszi, hogy a nézők az eredeti kommentár és annak egyszerűsített, mesterséges intelligenciával készített szinkronizált változata között váltsanak.

A használat a családi kommunikációtól a közösségi médiáig terjedhet

Lee egy televíziós alkalmazást is bemutatott, amely siket gyermekek és halló családtagjaik közös jelnyelvi tanulását támogatja. Elmondása szerint a siket gyermekek több mint 90 százaléka halló családba születik. Ha a családtagok nem használnak közös jelnyelvet, a gyermekek saját otthonukban is elszigetelődhetnek. A televíziót azért választották felületként, mert a család tagjai együtt használhatják.

Jelnyelvi információk weboldalakon, táblagépeken, QR-kódokon és szöveges üzenetben küldött hivatkozásokon keresztül is elérhetők. Az egyik bemutatott példa szerint élelmiszercsomagolásokon elhelyezett QR-kód beolvasása után a felhasználó jelnyelven kaphat útmutatást a termék tárolásáról, elkészítéséről vagy fogyasztásáról.

Az EQ4ALL jelnyelvi GIF-eket is készített közösségi médiás bejegyzésekhez és üzenetekhez, így a felhasználóknak nem kell minden alkalommal új videót rögzíteniük. A vállalat digitális jelneveket is fejlesztett, figyelembe véve, hogy sok jelnyelvhasználónak írott neve és jelneve egyaránt van.

Az ITU beszámolója szerint a bemutatott példák közös tanulsága, hogy az akadálymentességet annak a csatornának a részeként kell megtervezni, amelyen keresztül az alapvető információ eljut az emberekhez. Az AI így a vészjelzésektől a tömegközlekedésen át a családi kommunikációig több területen csökkentheti a kommunikációs akadályokat, az emberi szakértelem megtartásával.