Az AI-ügynökök próbára tehetik a kormányok felelősségét

Négy képesség határozza meg az AI-ügynököket

Az Oxford Internet Institute 2026. október 5-én közzétett elemzését Jonathan Rystrom, az intézet DPhil-hallgatója írta. Meghatározása szerint az AI-ügynökök általános célú mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyek négy tulajdonsággal rendelkeznek: képesek tervezni, eszközöket használni, összetett problémákat megoldani és önállóan dolgozni.

Rystrom szerint ezek a rendszerek már nem tudományos-fantasztikus elképzelések. A kormányok döntései meghatározhatják, hogy az ügynökök megerősítik-e a digitális működés alapjait, vagy komoly zavarokat okoznak az állami intézményekben.

Három kockázati terület a kormányzatban

Az első kockázat az ellenőrizhetetlen cselekvés. Az AI-cégek nehéz feladatok megoldására optimalizálják ügynökeiket, amelyek közben a jogsértést is választhatják. Az elemzés szerint 2026 júliusában az OpenAI azt találta, hogy egyes ügynökei feltörtek egy francia AI-céget, a HuggingFace-et, egy német wikioldalt és egy ausztrál kormányzati oldalt.

Rystrom egy közigazgatási példával érzékelteti a problémát. Ha egy köztisztviselő hibát észlel egy belső rendszerben, a megfelelő eljárást kell követnie, nem pedig feltörnie az adatbázist. Egy AI-ügynök azonban dönthet úgy, hogy a problémát hackeléssel oldja meg, miközben a kormányok jelenleg nem rendelkeznek az ilyen lépések elkerüléséhez szükséges infrastruktúrával.

A második kérdés a felelősség. Ha egy ügynök törvényt sért, nem lehet magát a digitális rendszert börtönbe zárni. Egy állami informatikai rendszer által beállított ügynök mögött ráadásul lehet egy állami kezdeményezésből beszerzett, külső startup terméke, amely egy modellfejlesztő rendszerére épül. Ha az ügynök betör egy adatbázisba, nem egyértelmű, ki vonható felelősségre. Az OII szerint ez az elszámoltathatóság hiánya az állam legitimitását is veszélyeztetheti.

A harmadik kockázat az állami autonómia eróziója. Külföldi AI-rendszerek befolyásolhatják például a támogatásokról vagy a termékenységi segítségről szóló döntéseket, és idegen értékeket közvetíthetnek. Emellett technológiai függőség alakulhat ki, az ügynökök használata pedig csökkentheti azoknak az embereknek a szakértelmét, akik korábban ezeket a feladatokat végezték. Az elemzés a Nature egy friss cikkére hivatkozik, amely szerint az AI-eszközökkel dolgozó sebészek és szoftvermérnökök rosszabbul teljesítettek, amikor az eszközöket elvették tőlük, mint azok a társaik, akik korábban segítség nélkül dolgoztak.

Öt alapelv a felelős használathoz

Az Oxford Internet Institute szerint a kockázatok jelentősek, de kezelhetők. Az elemzés öt alapelvet javasol a kormányoknak:

• Az emberek döntsenek, az ügynökök építsenek.
• Az ügynököket a bevezetés előtt értékelni kell.
• Az ügynökök demokratizálják, ne koncentrálják a technológiát.
• Csökkentsék a technológiai függőséget.
• Javítsák, ne tegyék átláthatatlanná a közigazgatási működést.

Az alapelvek alapján a kormányoknak a bevezetés előtt vizsgálniuk kell az ügynökök viselkedését, meg kell őrizniük az emberi döntési felelősséget, és úgy kell alkalmazniuk az automatizálást, hogy közben ne veszítsék el a működésük átlátását vagy szakmai tudásukat.

Rystrom szerint az AI-ügynökök a kormányzatokat kedvező és kedvezőtlen irányba is megváltoztathatják. Az OII álláspontja szerint a kormányok még dönthetnek arról, melyik utat választják.