Az AI visszafejtette a titkos szavazás egy részét Georgiában

Egy programozó AI-eszköz nyilvános adatok és egy 2022-ben feltárt sérülékenység segítségével rekonstruálta a szavazólapok leadási sorrendjét Georgia állam 2026. májusi előválasztásán. A Princeton CITP szerzője szerint egyes megyékben így a választók konkrét szavazólapjai is azonosíthatók.
- A 2022-ben feltárt hiba visszafejthetővé teszi egyes szavazólapok sorrendjét.
- Az AI 114 georgiai megyében 1,52 millió szavazólap sorrendjét rekonstruálta.
- Az elemzés az érintett személyes szavazatok 98,9 százalékát fedte le.
- Heard megyében a 650 korai szavazó többségét konkrét szavazólaphoz kötötték.
- A javított szoftvert 2023 márciusában hitelesítették, az átállás azonban lassú volt.
A véletlenszerű sorrend csak látszólagos volt
Max Springer, a Princeton Center for Information Technology Policy Freedom to Tinker blogján megjelent írás szerzője szerint a titkos szavazás egyik alapvető védelme került veszélybe. Georgiában és az Egyesült Államok legtöbb államában nyilvános lehet, hogy valaki részt vett-e a választáson, de az nem, hogy kire szavazott.
A szavazatszámláló gépek az elektronikus szavazólap-rekordokat véletlenszerű sorrendbe keverik, mielőtt közzétennék őket. Egy 2022 októberében publikált kutatás azonban kimutatta, hogy az érintett gépek által használt algoritmus valójában determinisztikus. A sorrend ezért megfelelő módszerrel visszafejthető, így rekonstruálható, milyen sorrendben adták le a szavazólapokat.
Ha ezt összevetik a szavazók belépési vagy bejelentkezési sorrendjével, a szavazólapok és a választók összekapcsolhatók. A sérülékenységet megszüntető szoftververziót 2023 márciusában fejlesztették ki és hitelesítették, a javítás elterjedése azonban lassú volt.
Az AI néhány óra alatt működő elemzést készített
Springer beszámolója szerint mintegy 20 dollárért férhetett hozzá fejlett kódoló AI-eszközökhöz. Nem új támadást fejlesztett, és nem fedezett fel új sérülékenységet. Az ügynököt a korábbi kutatási jelentéshez irányította, majd megkérdezte, alkalmazható-e a módszer Georgiában.
A szerző nem nyúlt szavazógéphez, nem tört be hálózatba, nem vizsgálta a forráskódot, és nem használt nem nyilvános adatot. A megyei korai szavazási listákat, valamint a CVR-fájlokat adta meg. A CVR, vagyis a leadott szavazat rekordja minden szavazólapot és annak választásait tartalmazza, a választók nevét és más azonosító adatait azonban nem.
Az AI-eszköz a közzétett módszerrel visszafejtette a sorrendet, meghatározta a szavazás napját, majd a lehetséges választókat és szavazólapokat csoportokba rendezte. A szerző szerint az ügynök egyetlen alkalommal sem tagadta meg a feladatot, és nem jelzett aggályokat a sérülékenység alkalmazásával kapcsolatban.
1,52 millió szavazólap sorrendje vált rekonstruálhatóvá
Az elemzésben vizsgált 139 georgiai megye közül 114-ben sikerült visszaállítani a személyesen leadott szavazólapok sorrendjét. Ez 1,52 millió szavazólapot jelent, vagyis az érintett megyék személyes szavazatainak 98,9 százalékát.
A forrás két bizonyossági szintet különít el. Egyes szavazókhoz közvetlenül hozzárendelhető volt egyetlen szavazólap, például akkor, ha az adott napon az adott körzetben és szavazattípusnál csak egy, az adott párthoz tartozó választó szavazott. Ez az elemzett korai, személyesen leadott szavazatok mintegy 1 százalékát érintette.
A pontosabb hozzárendeléshez a szerző további nyilvános adatokat, a szkenner ellenőrzési naplóját és a bejelentkezési rekordokat használta. Ezekből a választók ellenőrzésének időpontja és sorrendje is meghatározható. Heard megyében az AI az 650 korai, személyesen leadott szavazat többségét konkrét szavazólaphoz tudta kötni, a többit pedig egyetlen cserére szűkítette. A módszer a Cherokee megyei Ball Ground szavazóközpontjának mind az 1860 korai szavazójánál hasonló eredményt adott.
A javítás lassú elterjedése növeli a kockázatot
Springer szerint a módszer minden érintett megyében megismételhető, ha rendelkezésre áll akár csak egy durva sorrendi adat arról, hogy mikor szkennelték be a szavazólapokat. Ilyen információt adhatnak bejelentkezési nyilvántartások, választási megfigyelők, biztonsági kamerák vagy akár a szavazógépek nyilvános számlálói.
A szerző szerint a titkos szavazás azért fontos, mert a bizonyíthatatlan szavazat megnehezíti a szavazat kikényszerítését vagy adásvételét. A sérülékenység és a javítás közzététele önmagában nem oldotta meg a problémát, mivel a választási tisztviselők lassan álltak át a korrigált szoftverre.
Az írás fő következtetése, hogy a kódoló AI-eszközök jelentősen csökkentették a sérülékenységek kihasználásához szükséges technikai belépési küszöböt. A Princeton CITP szerzője ezért sürgetőbb javításokat és a biztonsági hibák felelős közzétételének újragondolását tartja szükségesnek.
Princeton CITP (Freedom to Tinker): An Algorithmic Failure Beneath the Secret Ballot


