Az amerikai hadsereg áramellátása a civil hálózattól függ

A katonai bázisok többsége a civil hálózatra támaszkodik

Az Atlantic Council augusztus 26-i elemzése szerint az Egyesült Államok egyre inkább villamosítja gazdaságát a mesterséges intelligencia, az ellátási láncok hazatelepítése és az ipar újraépítése miatt. Emiatt felértékelődik a termelés, az átviteli hálózat és az elosztás ellenálló képessége. Ugyanez a hálózat azonban az amerikai katonai létesítményeket is kiszolgálja.

A Védelmi Minisztérium évtizedek óta az ország legnagyobb villamosenergia-fogyasztója, országos szinten csaknem az áramfelhasználás 1 százalékáért felel. A tárca évente több mint 16 milliárd dollárt költ villamos energiára és üzemanyagra, ebből közel 5 milliárd dollárt belföldi létesítmények működtetésére. Az elemzés szerint ennek az energiának szinte egy része sem olyan forrásból származik, amelyet a minisztérium birtokol és ellenőriz.

Az amerikai jogszabályok jelenleg nem írják elő, hogy egy közmű katonai létesítménynek előbb állítsa helyre vagy tartsa fenn az áramellátást, mint egy szokásos lakossági vagy kereskedelmi fogyasztónak. A 2009-es kormányzati ellenőrzés szerint a 2008-ban azonosított, kritikusnak tekintett 34 létesítményből 31 elsődleges áramforrásként a kereskedelmi hálózatra támaszkodott.

Az új küldetések tovább növelik az energiaigényt

Az elemzés szerint a függőség azóta mélyült, mivel a hadsereg adatintenzív eszközöket, valamint kiber-, űr- és mesterségesintelligencia-küldetéseket alkalmaz. Az újabb fegyverrendszerek támogatása, logisztikája és karbantartása szintén több energiát igényel. A Marine Corps tisztviselői szerint az F-35 Lightning II hangárjai 150 százalékkal több villamos energiát igényelnek, mint a Hornet és Harrier repülőgépek korábbi generációi.

Az amerikai törvény előírja, hogy 2030 pénzügyi évének végéig a kritikus küldetéseket támogató energiaellátás 100 százalékának legalább 99,9 százalékos rendelkezésre állást kell elérnie. A legérzékenyebb feladatoknál, például radarok, rakétasilók, műholdirányító létesítmények, lőszerraktárak és kiberhadműveleti központok esetében, akár 99,9999 százalékos szint is előírás lehet.

A 2015-ben létrehozott Defense Critical Electric Infrastructure kategória a védelmi szempontból fontos hálózati elemek adatait védi a nyilvánosságtól, de nem kötelezi a közműveket arra, hogy hiány esetén ezeket a vezetékeket vagy alállomásokat állítsák helyre elsőként. Az Atlantic Council szerint a program megerősítésére tett szövetségi ajánlások többségét még nem hajtották végre.

A korábbi kiesések megmutatták a kockázatot

A gyakorlati következményeket több eset is megmutatta. A 2021. februári texasi téli vihar idején az állam 15 katonai létesítményéből 12 több napra elvesztette az áramot. Guamon a 2023. május 24-i tájfun a fogyasztók 98 százalékánál okozott kiesést, és egy héttel később a Guam Power Authority még csak a sziget körülbelül negyedén állította helyre a szolgáltatást. A Naval Base Guam helyreállítása várhatóan több hetet vett igénybe.

A National Association of Regulatory Utility Commissioners szerint nincs egységes, ismételhető gyakorlat a védelmi létesítmények energia-ellenálló képességének rangsorolására és finanszírozására. Virginiában a Dominion Energy a kórházakat, a tűzoltó- és rendőrállomásokat, valamint a vízkezelő telepeket előbbre sorolja a helyreállítási sorrendben, a védelmi létesítményeket azonban nem nevezi meg.

Az elemzés szerint minden katonai bázis saját energiatermeléssel való ellátása évtizedeket és több tízmilliárd dollárt igényelne. Ezért a szerzők a Védelmi Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, az állami szabályozók és a közművek összehangolását sürgetik. Az egyik lehetséges irány a kritikus katonai terhelések külön kezelése, egy másik az olyan hálózati beruházások támogatása, amelyekhez a minisztérium hosszú távú fogyasztóként, úgynevezett horgonybérlőként csatlakozna.