Az Aokigahara kártevő már AI-eszközök belépési adatait is lopja

Az AI-alkalmazások is célponttá váltak

A Check Point Research, röviden CPR, 2026. október 23-án ismertetett kutatása szerint az Aokigahara újonnan megfigyelt infostealer, vagyis információlopó kártevő. A program a hagyományos célpontok, például böngészős jelszavak, sütik, kriptovaluta-tárcák, levelezőalkalmazások, jelszókezelők és VPN-ek mellett kifejezetten AI-alkalmazásokhoz és fejlesztői eszközökhöz kapcsolódó adatokat is keres.

A vizsgált célpontok között szerepel a Claude, a ChatGPT Desktop, a Codex, a Cursor, a Windsurf, a GitHub Copilot, a Gemini CLI és a JetBrains AI Assistant. A kártevő hitelesítési fájlokat, munkamenet-adatokat és konfigurációs fájlokat gyűjt, amelyek az adott alkalmazástól függően tokeneket, belépési adatokat vagy aktív munkamenetekhez kapcsolódó információkat tartalmazhatnak.

Egy fertőzött gépről több hozzáférés is kiszivároghat

Az Aokigahara külön modulokat használ az eltérő információtípusok begyűjtésére. Az AI-eszközök adatai mellett Git-hitelesítő fájlokat, SSH-hoz kapcsolódó fájlokat, valamint AWS-, Azure- és Google Cloud-hitelesítő adatokat és konfigurációkat is keres.

Ez azért jelentős, mert egy fejlesztői számítógépen egymás mellett lehetnek az AI-asszisztenshez, a forráskód-tárolókhoz és a felhőinfrastruktúrához kapcsolódó hozzáférések. A CPR nem állítja, hogy a támadók ezeket szükségszerűen egyetlen támadási láncban kombinálják. A kártevő működése ugyanakkor megmutatja, hogy egyetlen kompromittált eszközön számos értékes hozzáférési pont lehet elérhető.

Az összegyűjtött adatokat a kártevő titkosított ZIP-archívumokba csomagolja, majd feltölti a támadó parancs- és vezérlőszerverére. Az információkat típus szerint választja szét, az AI-munkamenetek adatai pedig külön kategóriába kerülnek.

A munkamenetek üzleti kockázatot is jelenthetnek

Az AI-asszisztensek egyre gyakrabban vesznek részt olyan munkafolyamatokban, amelyekben a felhasználók forráskóddal, dokumentumokkal és bizalmas üzleti információkkal dolgoznak. Ha egy ellopott hitelesítő adat vagy munkamenet-token még érvényes, a támadó jelszó megadása nélkül is hozzáférhet az adott szolgáltatáshoz.

A hozzáférés a szolgáltatástól és a fióktól függően magánbeszélgetéseket, feltöltött fájlokat, forráskódot és más üzleti információkat tehet elérhetővé. A megszerzett adatok fizetős AI-szolgáltatások jogosulatlan használatát, akár jogosulatlan terheléseket is lehetővé tehetnek. A kompromittált fiókok továbbértékesítése és zsarolás is lehetséges kockázatként jelenik meg.

A CPR azonban nem erősítette meg, hogy az Aokigahara üzemeltetői újra felhasználták vagy értékesítették volna az ellopott AI-hitelesítő adatokat. A kutatás azt mutatja be, hogy a kártevőt ezek begyűjtésére tervezték, és milyen következményekkel járhatna az ilyen hozzáférés.

A védelemnek az AI-hozzáférésekre is ki kell terjednie

A Check Point szerint az AI-hitelesítő adatokat és az aktív munkameneteket ugyanúgy érzékeny identitásadatként kell kezelni, mint más fontos belépési információkat. A szervezeteknek szabályokat kell kialakítaniuk arról, milyen forráskód, üzleti adat és bizalmas információ kerülhet AI-szolgáltatásokba.

A védelemnek ki kell terjednie a fejlesztői gépeken tárolt Git-hitelesítő adatokra, SSH-kulcsokra és felhőhitelesítő adatokra, valamint az információlopó kártevők végponti észlelésére. Egy eszköz kompromittálódása után az AI-munkameneteket és hitelesítő adatokat is át kell tekinteni, a böngészős, felhős és fejlesztői hozzáférések mellett.

Az Aokigahara vizsgálata azt jelzi, hogy az AI-asszisztensek hozzáférései egyre inkább a fejlesztői és üzleti identitás támadási felületének részévé válnak. A kockázatot ezért nem csak az határozza meg, milyen adatokat írnak be a felhasználók az AI-eszközökbe, hanem az is, hogy az ezekhez vezető hitelesítő adatok és munkamenetek hol találhatók.