1,27 millió dolláros NASA-szerződést nyert a robotok önfelügyeletére az AstraQua

A robotok saját állapotukat is figyelnék

Az AstraQua fizikai mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat. AstraSense nevű technológiája elektromos és hibrid elektromos repülőgépekhez készül, beleértve a fejlett légi mobilitási alkalmazásokat is. A NASA Phase II, vagyis második fázisú szerződése 1 274 990 dollár értékű.

A rendszer célja, hogy az autonóm gépek felismerjék saját állapotukat, és ezt az információt felhasználják a feladatok végrehajtásáról szóló döntésekhez. Egy gép így azt is értékelheti, hogy folytathatja-e a munkát, alkalmazkodnia kell-e a helyzethez, vagy le kell állnia.

Az AstraQua szerint a fizikai mesterséges intelligenciának a biztonságot kell középpontba állítania. A vállalat megfogalmazása szerint egy robot tudhatja, hová kell mennie és mit kell tennie, de azt is fel kell ismernie, hogy műszaki állapota alapján képes-e befejezni a feladatot.

A fejlesztés a NASA első tesztjeire épül

Az AstraQua közlése szerint a Phase I során valós idejű diagnosztikai és előrejelző állapotfelmérési képességeket mutatott be a NASA-nak. A második fázis ezeket az eredményeket a repülőgépekbe történő integrációval, valamint a biztonságkritikus alkalmazásokhoz szükséges ellenőrzéssel és validációval fejleszti tovább.

Az AstraSense az AstraQua Agentic Physical AI rendszerének, illetve az Adaptive Quorum Foundation Modelnek a része. A vállalat szerint a technológia már robotikai hardveren is fut. Az önfelügyelet ebben az esetben azt jelenti, hogy a gép értelmezi saját rendszereinek állapotát.

„Egy robotnak tudnia kell, mikor lassítson, nem csak azt, mikor romlott el”, mondta Loay Elbasyouni, az AstraQua alapítója és vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a „robotok fájdalomérzetének megtanítása” azt jelenti, hogy a gépek saját állapotuk alapján valós időben hozhatnak jobb és biztonságosabb döntéseket.

A robotcsapatok is reagálhatnak a kiesésekre

Az AstraQua elképzelése szerint az egyes gépek állapotinformációi egy közösen dolgozó robotcsoport döntéseit is segíthetik. A vállalat ezt egy „betegjelentő” robot példájával szemlélteti: ha egy gép állapota korlátozza a munkavégzést, a csapat felismerheti a változást, és a hátralévő feladatokat egy megfelelő képességű másik robothoz rendelheti.

Egy ipari ellenőrzési feladatnál drónok mérhetnék fel a területet, miközben földi robotok vizsgálnák a berendezéseket. Ha az egyik földi robotnak le kell állnia, egy megfelelően felszerelt másik gép átvehetné a fennmaradó feladatokat, a drónok pedig folytathatnák a munkát. A cél vegyes robotcsapatok alkalmazkodása és közös küldetésük teljesítése.

A vállalat megközelítése alacsony energiaigényű, fedélzeti intelligenciára épít, és csökkentené a folyamatos felhőkapcsolattól való függést. A döntések során az egyes gépek állapotát és működési korlátait is figyelembe vennék.

Repülési tapasztalatra épít az AstraQua vezetője

Loay Elbasyouni korábban a NASA Ingenuity Mars Helicopter elektromos és teljesítményelektronikai munkáit vezette. A közlemény szerint az Ingenuity volt az első olyan repülőgép, amely egy másik bolygón hajtott végre irányított, motoros repülést. Elbasyouni később a Blue Originnél rakétahajtóművek avionikai munkáit irányította.

Az AstraQua Kaliforniában és Kentuckyban működik, és olyan fizikai mesterséges intelligenciát fejleszt, amely levegőben, szárazföldön, vízen és az űrben működő autonóm gépek érzékelését, következtetését, alkalmazkodását és együttműködését támogatja. A NASA által finanszírozott repülési fejlesztés ezt a szélesebb technológiai irányt viszi tovább, különös tekintettel az autonóm rendszerek állapotérzékelésére és együttműködésére.