Az S&P 500 cégeinek csak 11 százalékánál épült be mélyen az AI

A kutatók nem a marketinganyagokat vizsgálták

Az MIT Initiative on the Digital Economy és az MIT FutureTech kutatói az AI Adoption in S&P 500 Firms című tanulmányban azt vizsgálták, mennyire terjedt el ténylegesen a mesterséges intelligencia az Egyesült Államok legnagyobb vállalatainál. Az eredményeket az MIT 2026. szeptember 16-án ismertetett blogbejegyzésben.

A kutatók a sajtóközlemények, interjúk és marketinganyagok helyett a vállalatok éves, az amerikai tőzsdefelügyelethez, a SEC-hez benyújtott 10-K jelentéseit elemezték. Ezek jogilag kötelező erejű dokumentumok, ezért megbízhatóbb képet adhatnak a vállalati AI-használatról. A jelentések egy része csaknem egymillió szót tartalmaz, ezért a csapat először az AI-hoz kapcsolódó kifejezéseket említő részeket különítette el.

Az így kiválasztott szövegrészleteket GPT-5-mini segítségével dolgozták fel. A modellt egy ötfokozatú értékelési rendszerrel arra kényszerítették, hogy minden vállalatnál és minden évben egyetlen egyértelmű besorolást adjon. Az elemzés 510 vállalat tíz évnyi adataira épült.

A technológiai cégek vezetnek

A vizsgálat szerint 2025 végén az S&P 500 vállalatainak 11 százalékánál volt mélyen beágyazva az AI az üzletbe és a stratégiába. Ez néhány évvel korábban még csaknem nulla volt, de továbbra is kisebbségi arányt jelent. Közben a cégek 45 százaléka AI-pilótákat futtatott, amelyek közül sok a kutatók szerint nem jut el teljes körű termelési használatig.

Az iparágak között jelentős különbségek mutatkoztak. A technológiai vállalatok felénél már mély AI-integrációt mértek, 27,6 százalékuk pedig kísérleti projekteket futtatott. A mély integráció kétharmada technológiai cégeknél történt.

A pénzügyi szolgáltatóknál ezzel szemben a vállalatok 68 százaléka mutatott intenzív pilottevékenységet, de csak körülbelül 4 százalékuknál volt mély integráció. A bankoknál közel 85 százalékban találtak AI-pilotokat, miközben lényegében egyikük sem jutott el a mély beágyazottságig.

Martin Fleming, a kutatócsoport tagja szerint a következő kérdés a pilotok sikerességi aránya. A csapat azt szeretné megérteni, hogy a kísérleti projektekből milyen gyakran lesz teljes körű alkalmazás, illetve hogy a több pilot vagy a kevesebb, célzottabb kísérlet vezet-e nagyobb arányú integrációhoz.

Rövid távon romolhatnak a pénzügyi mutatók

A kutatók eredményei szerint az AI bevezetésének korai szakaszában a vállalatok profitmarzsa gyakran alacsonyabb. A nem technológiai cégek esetében az AI-t még nem alkalmazó vállalatokhoz képest két-három százalékponttal alacsonyabb marzsot mértek. Ennek lehetséges okai az új infrastruktúra költségei, az átképzés és a munkafolyamatok megzavarása.

Később javulhat a helyzet. A mély integrációt elérő technológiai cégeknél végül 3 százalékos marzsjavulást mutattak ki. Azoknál a nem technológiai vállalatoknál, amelyek az AI-t termékek előállítására vagy szolgáltatások nyújtására használják, a javulás 5 százalékos volt.

A termelékenységben egyelőre nem látszik hasonló előrelépés. A korai AI-alkalmazók termelékenysége valamivel alacsonyabb volt a többiekénél, a mélyebb AI-használat pedig nem járt több munkavállalónkénti kibocsátással, mint az AI-t nem alkalmazó cégeknél. A kutatók szerint ezt szervezeti súrlódások, a vállalat más részein kialakuló szűk keresztmetszetek vagy az eredmények megjelenésének időbeli késése magyarázhatja.

A befektetők egyelőre főként a technológiai cégeket jutalmazzák

Az AI-hoz kapcsolódó kiadások többsége szolgáltatásvásárlásként jelenik meg, nem saját infrastruktúra kiépítéseként. A tőkekiadások növekedése néhány vállalatra koncentrálódik: Amazon, Google, Meta, Microsoft, Nvidia és Tesla. A legtöbb vállalat inkább szolgáltatásként vásárolja az AI-t.

A befektetői reakciók is eltérnek iparáganként. A Tobin-féle Q mutató, amely a vállalat piaci értékét viszonyítja a könyv szerinti értékéhez, a technológiai cégeknél következetesen emelkedett az AI-alkalmazással együtt. A nem technológiai vállalatoknál ez az összefüggés jóval kevésbé volt következetes. Az MIT kutatói szerint ez arra utalhat, hogy a piac az AI-t elsősorban ágazati technológiai történetként árazza, és kevésbé jutalmazza külön a nem technológiai cégek tényleges integrációját.

A kutatócsoport következő lépésként azt vizsgálná, hogyan alakítja át az AI a vállalati innovációt és a munkaerő-felvételt. A tervek között szerepel annak feltárása is, hogy az új állások milyen feladatokra irányulnak, illetve hogy az AI kiegészíti-e a munkavállalók készségeit, vagy automatizálja azokat.