A kibertámadások már a betegellátást is súlyosan zavarják az USA-ban

Több támadás, magasabb költségek

A Proofpoint és a Ponemon Institute ötödik éves, Cyber Insecurity in Healthcare című jelentése 705, amerikai egészségügyi szervezeteknél dolgozó informatikai és informatikai biztonsági szakember válaszaira épül. A felmérés szerint a szervezetek 97 százaléka legalább egy kibertámadást tapasztalt az elmúlt 12 hónapban.

A támadások átlagos száma 43-ról 51-re emelkedett 2025-höz képest. A válaszadók 74 százaléka arról számolt be, hogy a támadások zavart okoztak a betegellátásban. A legdrágább kibertámadás átlagos költsége csaknem 8 százalékkal nőtt, 3,9 millió dollárról 4,2 millió dollárra.

A jelentés szerint a kieső működés jelentette a legnagyobb költségtételt, átlagosan 1,39 millió dollárral. Ezt az állásidő és a termelékenység elvesztése követte, 1,05 millió dolláros átlagos költséggel.

Az AI gyorsabban terjed, mint a hozzá kapcsolódó védelem

Az AI használata egyre inkább része az egészségügyi működésnek és a kiberbiztonságnak. A szervezetek 45 százaléka már beépítette az AI-t a kiberbiztonságba, a betegellátásba vagy mindkettőbe, további 30 százalékuk pedig tervezi az alkalmazását.

A biztonsági irányítás azonban több területen lemaradásban van. A szervezetek 60 százaléka nem rendelkezik a mesterségesintelligencia-rendszerekben használt érzékeny adatok kezelését szabályozó kontrollokkal. Mindössze 42 százalék használ kifejezetten AI-rendszerekhez, ügynökökhöz és generatív AI-hoz tervezett biztonsági intézkedéseket, és csak 32 százalék látja teljes körűen, hogy munkatársai milyen engedély nélküli AI-eszközöket használnak.

A válaszadók legfontosabb, AI-hoz kapcsolódó aggályai az AI-szállítók ellátási láncának kockázatai, amelyeket 40 százalék jelölt meg, a promptokon keresztüli adatszivárgás 36 százalékkal, valamint az AI által létrehozott adathalászat és social engineering, 34 százalékkal. Az irányítási korlátok nélkül működő AI-ügynököket az adatvesztés egyik okaként 24 százalék említette.

Ryan Kalember, a Proofpoint stratégiai igazgatója szerint a kiberellenálló képesség az egészségügyi ellenálló képesség alapvető eleme lett. Mint fogalmazott, amikor egy kibertámadás késleltet egy beavatkozást, meghosszabbítja a kórházi tartózkodást, vagy másik intézménybe kényszeríti a beteget, a kiberkockázat betegkockázattá válik.

A támadások közvetlenül befolyásolják a betegellátást

A vizsgált négy támadástípus, a felhő- vagy fiókkompromittálás, a zsarolóvírus, az ellátási lánc elleni támadás és az üzleti e-mail-kompromittálás közül átlagosan a válaszadók 53 százaléka számolt be az orvosi beavatkozásokhoz kapcsolódó szövődmények növekedéséről az ellátás zavara esetén. 52 százalék hosszabb betegkórházi tartózkodást, ugyanekkora arány pedig vizsgálatok vagy beavatkozások késését említette.

Az ellátási lánc elleni támadások okozták a leggyakrabban a betegellátás zavarát: az érintett szervezetek 90 százaléka jelzett ilyen hatást, szemben a 2025-ös 87 százalékkal. A zsarolóvírusos támadásoknál a válaszadók 70 százaléka számolt be hosszabb kórházi tartózkodásról. Az üzleti e-mail-kompromittálás esetében 68 százalék jelezte, hogy a vizsgálatok és beavatkozások késése rosszabb kimenetelekhez vezetett.

Az adatvesztés szintén betegellátási kockázatot jelentett. A szervezetek két év alatt átlagosan 21, érzékeny egészségügyi információkat érintő adatvesztési vagy adatkiszivárgási incidenst tapasztaltak. Ezek 54 százaléka zavarta meg a betegellátást, és az érintett szervezetek 56 százaléka megnövekedett halálozási arányról számolt be.

A felhő és a zsarolóvírus is növeli a kitettséget

A klinikai alkalmazásokat a szervezetek 35 százaléka költöztette a felhőbe, szemben a 2025-ös 30 százalékkal. További 44 százalék a következő két évben tervezi ezt. A felhő- és fiókkompromittálások átlagosan szervezetenként akár 20 alkalommal is előfordultak, és az érintettek 65 százalékánál megzavarták a betegellátást.

A zsarolóvírusos támadások után kevesebb szervezet fizetett váltságdíjat: az érintettek 31 százaléka tett így, a 2025-ös 33 százalék után. A legdrágább váltságdíjfizetés átlagos összege 1,2 millió dollárról 1,1 millió dollárra csökkent. A klinikai következmények viszont súlyosak maradtak, a zsarolóvírust elszenvedő szervezetek 72 százaléka jelzett fennakadást a betegellátásban, szemben a korábbi 67 százalékkal.

A jelentés alapján az egészségügyi szervezetek számára egyszerre jelent kihívást a növekvő támadásszám, a felhőalapú működés terjedése és az AI gyors bevezetése. A Proofpoint szerint az AI alkalmazása mellett olyan biztonsági megoldásokra van szükség, amelyek az emberek és az AI-rendszerek közös hozzáférését az érzékeny adatokhoz és klinikai munkafolyamatokhoz is kezelik.