Az Atlanti Tanács szerint mélyül az EU és az USA digitális bizalmi válsága
Mélyül a bizalmi válság az Európai Unió és az Egyesült Államok között a digitális politika területén, állapítja meg az Atlantic Council augusztus 17-én közzétett elemzése. A vita az adatmegosztást, a digitális szuverenitást és a mesterséges intelligenciát is érinti.
- Az Atlantic Council szerint 2026-ban tovább mélyült az EU és az USA digitális bizalmi válsága.
- Fagyasztott állapotban vannak az EU-USA CLOUD Act-megállapodásról szóló tárgyalások.
- Az amerikai és az uniós adat-hozzáférési szabályok közötti konfliktust politikai megállapodással lehetne feloldani.
- Brüsszel digitális önállóságot szeretne, de rövid és középtávon továbbra is szüksége van amerikai technológiai szolgáltatókra.
- A felek nem döntöttek a digitális elszakadás mellett, és korlátozott megállapodásokkal keresik az előrelépést.
Két terület mutatja a feszültség gyakorlati hatását
Az Atlantic Council Democracy + Tech Initiative kezdeményezése két, a Chatham House szabály szerint megtartott kerekasztal-beszélgetést szervezett 2026 májusában és júniusában. Az első az Európai Unió e-Evidence rendeletének augusztusi végrehajtásával és a bűnüldözési célú EU-USA adatmegosztás jövőjével foglalkozott. A második a digitális szuverenitást és annak a digitális gazdaság együttműködésére gyakorolt hatását vizsgálta.
A megbeszéléseken uniós tagállamok, az Európai Bizottság, az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok akadémiai, civil, iparági, illetve jelenlegi és korábbi kormányzati képviselői vettek részt. A két műhelyben tizennégy és tizennyolc közötti résztvevő volt.
Az elemzés szerint a látszólag különálló témákat ugyanaz a probléma kapcsolja össze: ki gyakorolhat jogi és működési ellenőrzést a határokon átnyúló adatok és infrastruktúrák felett. Európa nagyobb digitális önállóságot és kontrollt szeretne, ehhez azonban egyelőre nem áll rendelkezésre minden szükséges technikai, jogi és adminisztratív kapacitás. Az Egyesült Államok egyre konfrontatívabb álláspontja, beleértve a megtorló kereskedelmi szankciók lehetőségét is, közben gyengítette Washington tárgyalási pozícióját.
Fagyasztott állapotban az EU-USA CLOUD Act-megállapodás
A bűnüldözési adathozzáférés terén az amerikai blokkoló jogszabályok és az uniós e-Evidence rendszerből fakadó adatszolgáltatási kötelezettségek jogi konfliktust teremtenek. Az Atlantic Council szerint ezt technikai együttműködéssel önmagában nem lehet megoldani. Ehhez az Egyesült Államok CLOUD Actjéről szóló, az EU-val kötendő megállapodásra lenne szükség.
Az elemzés szerint egy ilyen egyezmény megkötése és hatályba lépése kevéssé valószínű addig, amíg a szélesebb transzatlanti politikai kapcsolat befagyott állapotban van. A résztvevők úgy írták le a tárgyalásokat, hogy azok az amerikai kormányzat 2025-ös változása előtt jelentősen előrehaladtak, jelenleg azonban szünetelnek. Egy június végére tervezett EU-USA igazságügyi és belügyi miniszteri találkozó lekerült Ciprus elnökségének nyilvános naptáráról, és nem jelent meg magyarázat arra, hogy miért.
A forrás kiemeli az uniós általános adatvédelmi rendelet 48. cikkét is, amely az amerikai jogszabályokkal együtt közvetlenül akadályozza a másik fél által kért adathozzáférést. Az Atlantic Council megállapítása szerint a patthelyzet feloldásához politikai megállapodás kell.
A digitális szuverenitás eltérő értelmezései
A műhelybeszélgetések résztvevői 2026-ot fordulópontként jellemezték a transzatlanti kapcsolatban. Az elemzés szerint az első negyedévben Washington ismételt és folytatódó követelései, amelyek szerint az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie vagy ellenőrzése alá kellene vonnia az autonóm, Dániához tartozó Grönlandot, jelentősen megváltoztatták több uniós főváros hozzáállását az USA-hoz.
A digitális területen ezt tovább erősítette az a vélekedés, hogy jelentős amerikai technológiai vállalatok igazodtak az amerikai kormányzat kül- és iparpolitikai céljaihoz. Uniós szereplők emellett azt kifogásolták, hogy amerikai szereplők európai szélsőjobboldali pártokat támogatnak, és az uniós online biztonsági szabályokat cenzúraként állítják be. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság egy döntése, amely nagyobb hatalmat adott az elnöknek a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság biztosainak eltávolítására, szintén aggodalmat keltett.
A résztvevők a digitális szuverenitást három megközelítéshez kötötték: a külső kényszerrel, hozzáféréssel vagy zavarokkal szembeni védekező önállósághoz, a versenyképességet erősítő és a strukturális gyengeséget csökkentő támadó önállósághoz, valamint a megrendült bizalomra adott politikai válaszhoz.
Korlátozott együttműködéssel keresik az utat előre
Az Atlantic Council szerint sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok nem hozott tudatos döntést a digitális elszakadásról. A két oldal szakértői és döntéshozói továbbra is korlátozott kétoldalú megállapodásokkal próbálnak előrelépni, miközben kevesen számítanak a jelenlegi feszültség gyors, átfogó rendezésére.
Brüsszel a 2026 júniusában közzétett European Technology Sovereignty Package révén csökkentené az amerikai technológiai infrastruktúrától való függést. Az elemzés szerint ez rövid és középtávon nem valósítható meg az amerikai szolgáltatókkal fenntartott együttműködés nélkül. Washington mesterséges intelligenciában fenntartani kívánt technológiai fölénye közben ütközik Brüsszel szakpolitikai céljaival, és zéróösszegű logikát erősít az Egyesült Államok és a nem amerikai döntéshozók kapcsolatában.
A jelentés ajánlásai ezért a bizalmi szakadék mellett is működőképes kapcsolat fenntartására keresnek gyakorlati lehetőségeket. A szerzők szerint az Európai Bizottság, az uniós tagállamok, a középhatalmak és az amerikai kormányzat külön-külön csak a digitális szakpolitikai kapcsolat egy részét irányítják.
Atlantic Council (AI): Sovereignty without borders: Decoding the transatlantic digital relationship at a time of change
