Milliókat költenek AI-ra az építőcégek, de a létszám alig változik

A beruházások már elérik a milliós szintet

A BRG több mint 100, az építőiparban és a fejlesztési szektorban dolgozó vezető válaszait vizsgálta. A felmérés 2026 júliusában készült, a résztvevők többsége Észak-Amerikában működik, ezért a jelentés adatai elsősorban erre a régióra vonatkoznak.

A válaszadók 68 százaléka legalább 250 ezer dollárt költött AI-ra az elmúlt 24 hónapban, 37 százalékuk pedig legalább 1 millió dollárt fektetett a technológiába. Az alkalmazás a teljes projektéletciklust lefedi: az építkezés előtti szakaszban 46 százalék, a kivitelezésben 49 százalék, az átadás utáni folyamatokban 40 százalék, az üzleti működésben pedig 43 százalék használ AI-megoldásokat.

A legelterjedtebb konkrét terület a tervezés és a megvalósíthatóság vizsgálata, amelyet a válaszadók 58 százaléka említett. Az építőknél ez az arány 80 százalék. Dara Hendrix, a BRG ügyvezető igazgatója szerint ez természetes kiindulópont, mivel a projekt kockázatának jelentős része itt jelenik meg, miközben a koncepcionális költségbecslések és más korai elemzések sok időt igényelnek, közvetlen bevételt viszont gyakran nem termelnek.

A költségmegtakarítás látszik, a létszámhatás kevésbé

A kutatás szerint a vezetők a legtöbb vizsgált területen gyakrabban számoltak be eredményességi javulásról, vagyis jobb minőségről, teljesítményről és eredményekről, mint hatékonyságnövekedésről. Kétszámjegyű költségmegtakarítást a kivitelezésben 67 százalék, az üzleti működésben 62 százalék, az építkezés előtti és utáni szakaszban pedig egyaránt 58 százalék jelzett. Az átadás utáni folyamatokban a válaszadók csaknem 20 százaléka 30 százaléknál nagyobb megtakarításról számolt be.

A munkaerőpiaci hatás inkább a szervezeti felépítésben jelenik meg, mint a létszámban. Az AI miatt mindössze 11 százalék csökkentette az alkalmazottak számát, miközben 18 százalék bizonyos területeken új munkatársakat vett fel. A válaszadók több mint fele megváltoztatta a külső beszállítók, tanácsadók vagy alvállalkozók igénybevételét. Emellett 46 százalék módosította a csapatok szerkezetét és együttműködését, 38 százalék pedig továbbképzést vagy átképzést biztosított a meglévő dolgozóknak.

Az AI teljes körű beépítése még ritka: csak 15 százalék mondta azt, hogy a technológia teljesen integrálódott a projektekbe és a működésbe.

A szakértelem, az adatok és a felelősség is akadály

Az AI előnyeit leginkább a megfelelő szakértelem hiánya korlátozhatja, ezt a válaszadók 40 százaléka említette. A munkához való korlátozott kapcsolódást 38 százalék, az adat- és integrációs problémákat pedig egyaránt 37 százalék jelölte meg.

A kockázatok között az AI által készített munkában előforduló hibákért viselt felelősség szerepelt a leggyakrabban, 43 százalékkal. Az AI szerződéses kezelésének tisztázatlanságát 40 százalék emelte ki. Mindössze 42 százalék szerint foglalkoznak a vállalati szabályzatok az emberi felügyelettel és elszámoltathatósággal, az AI pontosságára és megbízhatóságára pedig csak 34 százalékuk tér ki.

A megtérülés mérése szintén eltérő gyakorlatokat mutat. A válaszadók 37 százaléka elsősorban pénzügyi mutatókat használ, 29 százalék működési mérőszámokat, nagyjából egynegyedük pedig a használatot vagy az elterjedtséget vizsgálja. Hat százalék egyáltalán nem értékeli az AI megtérülését.

Travis Olson, a BRG igazgatója szerint a legnehezebb kérdések akkor merülnek fel, amikor az AI olyan feladatot tesz lehetővé, amely korábban nem volt reálisan elvégezhető. Példaként egy kétmillió e-mailt érintő elemzést említett, amelynek alternatívája akár a teljes feladat elmaradása is lehet.