Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus összekapcsolódik

Ukrán támadás egy iráni teherhajó ellen

Ukrajna július 25-én megtámadott egy iráni teherhajót a Kaszpi-tengeren, az akcióban egy tengerész meghalt. Kijev szerint a hajó katonai felszerelést szállított Oroszországnak, az iráni tisztviselők viszont kereskedelmi hajóról beszéltek, és megtorlással fenyegettek.

Teherán a következő napokban állítólag válaszcsapást mérlegelt, amíg Abász Aragcsi iráni külügyminiszter egyeztetett ukrán kollégájával, Andrij Szibiha külügyminiszterrel. Aragcsi később azt mondta, Szibiha „nem szándékosnak” nevezte a támadást. Mindkét fél jelezte, hogy nem akarja tovább élezni a helyzetet.

Az Atlantic Council szerint az eset beleillik a két ország közötti együttműködés hosszabb történetébe. Oroszország és Irán 2022 óta a Kaszpi-tengert fegyverek, dróntechnológia és szankcionált olaj nemzetközi ellenőrzéstől távol történő mozgatására használta. Ukrajna közben igyekezett megzavarni az Oroszországba tartó katonai szállításokat és a kulcsfontosságú logisztikai útvonalakat.

A dróntechnológia kétirányúvá vált

Irán a teljes körű orosz invázió kezdetén több száz drónt szállított Oroszországnak, főként egyirányú támadóeszközként használt Shahed típusú modelleket. Moszkva célja az lehetett, hogy az olcsó drónokkal túlterhelje az ukrán légvédelmet.

2023 júniusára Irán már az oroszországi Jelabugában működő gyártóüzem létrehozásában is segített. A Shahedeket később Geran-2 néven gyártották tovább egy 1,7 milliárd dolláros megállapodást követően. Oroszország 2022 februárja óta becslések szerint 57 000 Shahed típusú drónt használt az invázióban.

Oroszország idővel továbbfejlesztette a konstrukciót, és az Atlantic Council szerint most fejlettebb drónrendszereket ad át Iránnak. Az idén februári amerikai és izraeli csapások után orosz és iráni tisztviselők márciusban titkos egyeztetéseket folytattak drónszállításokról. A feltételezett módosítások között sugárhajtóművek, felderítőkamerák, rádiós adatkapcsolatok, mesterségesintelligencia-platformok, Starlink-kompatibilis internetes eszközök és fejlett zavaráselhárító rendszerek szerepelnek.

Hírszerzés, lőszerek és szankciókerülés

Az együttműködés a drónokon túl is kiterjed. A két ország bizottságokat és munkacsoportokat hozott létre védelmi tapasztalatok megosztására, Irán pedig lőszert és tüzérségi lövedékeket szállított Oroszországnak. 2023-ban hat hónap alatt állítólag több mint 300 000 tüzérségi lövedék és egymillió lőszer érkezett Iránból.

A The Washington Post márciusi beszámolója szerint orosz tisztviselők az amerikai erők közel-keleti célpontjairól is adtak át hírszerzési információkat Iránnak, többek között hadihajók, repülőgépek és más katonai eszközök helyzetéről. Irán kevés katonai célú műholddal rendelkezik, ezért Oroszország fejlett képességei egyre hasznosabbak számára a Perzsa-öböl térségében.

Gazdasági téren az ukrajnai háború és az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók közelebb hozták Teherán és Moszkva érdekeit. Oroszország iráni módszereket vett át, köztük az árnyékflottához tartozó tartályhajók használatát a Kínába irányuló olajexportban. Irán cserébe olyan ipari alkatrészeket biztosított, amelyeket Oroszország már nem tudott jogszerűen importálni. A Kína által is támogatott hálózat lehetővé teszi a szankcionált olaj értékesítését, valamint kettős felhasználású és katonai technológiák beszerzését.

Putyin kijelentései és a partnerség korlátai

Az együttműködésnek az Atlantic Council szerint világos korlátai vannak. Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusban Szentpéterváron azt mondta, hogy Irán „nem kért” Oroszországtól fegyvereket, és „nem szállítottunk fegyvereket Iránnak”. Ez arra utal, hogy Moszkva továbbra is saját ukrajnai háborúját, regionális kapcsolatait és a Nyugattal való közvetlen konfliktus elkerülését helyezi előtérbe.

A forrás szerint azonban Putyin állításai mellett is mélyült a két ország együttműködése. Az ukrajnai hadszíntéren kifejlesztett képességek és tapasztalatok fejlettebb drónrendszereken, célzási segítségen, hírszerzési információkon és más katonai együttműködési formákon keresztül jutnak el a Közel-Keletre. A két háború így egyre kevésbé kezelhető egymástól független konfliktusként.