Oroszország külföldre vinné a „szuverén AI” modelljét
Oroszország szeptember 1-jén hatályba lépő első szövetségi mesterségesintelligencia-törvényével jogi keretet ad a „szuverén AI” programnak. Moszkva olyan külföldi kormányoknak kínálná modelljeit, amelyek saját rendszert szeretnének, de nem tudják megfizetni annak fejlesztését.
- Szeptember 1-jén hatályba lép Oroszország első szövetségi AI-törvénye.
- A legalább egymilliárd paraméteres modellek két állami kategóriába kerülhetnek.
- A szuverén és nemzeti modelleknek orosz adatközpontokban kell működniük.
- Moszkva külföldi kormányoknak is exportálná a rendszereket.
- A külföldi vevők technológiai függősége az orosz szolgáltatóktól is megmaradhat.
Állami ellenőrzés alá kerülnek a nagy modellek
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által július 26-án aláírt törvény azokra a modellekre vonatkozik, amelyek legalább egymilliárd paraméterrel rendelkeznek. A szabályozás két kizárólagos kategóriát hoz létre: a „szuverén” és a „nemzeti” modellekét.
Mindkét kategória esetében Oroszországban található, orosz tulajdonú adatközpontokban kell előállítani a válaszokat, és ott kell tárolni az adatokat is. A szuverén modellnek teljes életciklusa alatt orosz fejlesztő irányítása alatt kell maradnia, valamint teljes mértékben reprodukálhatónak kell lennie. A nemzeti modell külföldi, nyílt licencű összetevőket is használhat, amennyiben továbbra is az orosz fejlesztő ellenőrzése alatt áll.
A besoroláshoz a modelleknek állami ellenőrzésen kell átesniük. Ennek során azt vizsgálják, hogy megfelelnek-e az orosz jogszabályoknak és a „hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékeknek”. Az Atlantic Council szerint ez a megfogalmazás a Kreml nyugattal való konfliktusának, valamint az oroszországi elnyomás és cenzúra igazolásának is része.
A szabályozás ösztönözheti az előzetes cenzúrát
A törvény önmagában nem sorolja fel a tiltott kérdéseket, és nem írja elő részletesen, hogyan kell a modelleknek a Kreml számára érzékeny témákról válaszolniuk. A hatása korábban jelentkezhet: a fejlesztőknek bizonyítaniuk kell, hogy rendszereik követik Oroszország meglévő beszédkorlátozásait és ideológiai normáit.
Ez arra ösztönözheti őket, hogy már előre szigorúbb védelmi korlátokat építsenek be. Ilyen működés lehet bizonyos kérések elutasítása, vitatott információk kihagyása, illetve a hivatalos terminológia és narratívák előnyben részesítése. Az orosz jog már korlátozza a háborúról, az „extrémizmusról” és a „külföldi ügynökökről” szóló beszédet.
Egy 2025-ös tanulmány szerint az olyan orosz modellek, mint a GigaChat és a YandexGPT, magas szintű „kemény cenzúrát” mutattak. Ez a kérdések megválaszolásának megtagadását jelenti, nem pusztán elfogult vagy hiányos válaszokat. Alexander Shoitov digitális fejlesztési miniszterhelyettes áprilisban arról beszélt, hogy az AI-rendszereknek a bemeneti és a kimeneti oldalon is cenzúramechanizmusokra van szükségük.
Orosz technológia, külföldi alkatrészekkel
Oroszország AI-ökoszisztémája több területen lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. A Stanford 2024-es Global AI Vibrancy Ranking rangsorában Oroszország a 36 vizsgált ország közül a 28. helyen állt a kutatás, a tehetség, a befektetések, az infrastruktúra és a szakpolitika alapján.
Oroszország 2023-ban bruttó hazai termékének körülbelül 0,94 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, Kína 2,6 százalékot. A WIPO rangsorában Oroszország a humán tőke és kutatás területén a 28., a tudás- és technológiai eredményeknél pedig a 62. helyen szerepelt. A tudományos elvándorlás és a polgári kutatások csökkentése tovább gyengítette az ország kutatási bázisát.
A hardverhez való hozzáférés is szűkült. A Wall Street Journal beszámolója szerint az Oroszországba irányuló grafikus processzorok és más AI-chipek importja 2024-ben 84 százalékkal csökkent a 2022-es háború előtti szinthez képest. A Sberbank 2026 májusában kínai chipeket keresett a GigaChat működtetéséhez. A törvény ezért engedélyezi a külföldi, nyílt licencű összetevők használatát a nemzeti modelleknél.
Külföldi kormányoknak kínálnák a rendszereket
A külföldi értékesítés a törvényben is megjelenik. A jogszabály céljai között szerepel a külföldi népszerűsítés, támogatott fejlesztők pedig exportálhatnak és közös kutatásban vehetnek részt. A nemzetközi AI-politika része lesz az orosz modellek külföldi népszerűsítése is.
Alexander Vedyakhin, a Sberbank első vezérigazgató-helyettese júniusban azt mondta a Reutersnek, hogy elsősorban olyan afrikai, ázsiai, latin-amerikai és óceániai országokat céloznának, amelyek saját AI-t szeretnének, de nem tudják megfizetni a fejlesztést. A kezdeti rendszerek a vezető külföldi modelleknél lassabbak és kevésbé fejlettek lehetnek, ugyanakkor olcsóbbak, helyben alakíthatók, és jobban igazodhatnak az állami igényekhez.
A külföldi vásárlók számára azonban nyitott kérdés marad, hogy pontosan mit birtokolnának. Nem világos, hogy saját infrastruktúrán működtethető és módosítható modellpéldányt kapnának-e, vagy csak egy Oroszországból biztosított szolgáltatást. A frissítések, a tartalomszűrés, az auditálás, az ügyféladatok és a szolgáltatás felfüggesztése feletti ellenőrzés szintén meghatározó lehet.
Az orosz jog kiterjedt állami megfigyelési és adathozzáférési jogosítványokat biztosít. Ha a modellt Oroszországból üzemeltetik vagy kezelik, ez a jogi környezet a külföldi felhasználókra is hatással lehet. Így a „szuverén AI” egyes vevőknél nem megszüntetné, hanem áthelyezhetné a technológiai függőséget. Az autoriter kormányok emellett saját céljaikra is használhatnák a rendszereket ellenzéki tartalmak szűrésére, megfigyelésre vagy a felhasználók fokozott ellenőrzésére.
Atlantic Council (AI): Russia wants to sell ‘sovereign AI’ abroad. Here’s what it’s really selling.
