Szigorítják az ausztrál fogyatékossági támogatás feltételeit

A diagnózis helyett a mindennapi működést vizsgálhatják

Az ARC Centre of Excellence for ADM+S által közölt, Georgia van Toorn, az UNSW közpolitikai és politikai tanszékének vezető oktatója által írt elemzés szerint az ausztrál parlament a múlt héten fogadta el az NDIS vitatott reformjait. A jogszabály szigorítja a programhoz való hozzáférést, megváltoztatja a szükségletek felmérésének módját, szigorúbbá teszi annak igazolását, hogy egy fogyatékosság tartós, és lehetővé teszi automatizált eszközök használatát a jogosultság és a támogatási tervek értékelésében.

A reformok célja, hogy a jogosultságot ne elsősorban a diagnózis alapján állapítsák meg. Ehelyett az úgynevezett funkcionális kapacitást vizsgálnák, vagyis azt, hogy a fogyatékosság mennyire befolyásolja az érintett mindennapi életét. Az NDIS-hez hozzáférést kérőknek jelentősen csökkent funkcionális kapacitást és annak tartósságát kell majd igazolniuk.

Az új eljárás egységes fogalmakat és küszöbértékeket vezetne be. Ezek olyan tevékenységekre is vonatkozhatnak, mint az öltözködés, a mosakodás, az ételkészítés vagy a fizetett munka. A forrás szerint az egységesítés következetesebb döntéseket eredményezhet, ugyanakkor kockázatot jelenthet, mert a fogyatékossággal élők élethelyzetei és tapasztalatai jelentősen eltérnek.

Nehezebb lehet bizonyítani a fogyatékosság tartósságát

A jogszabály szerint az érintetteknek minden olyan megfelelő kezelési lehetőséget ki kell próbálniuk, amely javíthat vagy enyhíthet az állapotukon. Ezeknek széles körben elfogadottnak és közfinanszírozottnak kell lenniük, például a Medicare, a Pharmaceutical Benefits Scheme vagy állami kórházak révén.

A gyakorlatban azonban egy kezelés lehet túl drága, helyben elérhetetlen, késhet rajta kívül álló okból, vagy nem biztosítható az érintett nyelvén és kulturálisan biztonságos módon. Ilyen esetekben az érintett mégis úgy tűnhet, mintha nem próbált volna ki minden megfelelő kezelést.

Fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezetek már aggodalmukat fejezték ki az autista emberek, a pszichoszociális fogyatékossággal élők, valamint a változó, epizodikus vagy halmozódó fogyatékossággal élők miatt. A regionális és távoli területeken az értékelésekhez és kezelésekhez való hozzáférés szintén nehéz lehet.

Automatizált döntések és még kidolgozás alatt álló szabályok

Az új törvény kifejezetten engedélyezi az automatizált döntéshozatalt. A számítógépes programok olyan adminisztratív lépésekben is részt vehetnek, amelyek mérlegelést, értékelő ítéletet vagy valamely álláspont kialakítását igénylik. Az elemzés szerint ez különösen széles felhatalmazás, miközben a jogszabály kevés védelmi garanciát tartalmaz.

Az automatizált rendszerek elfogult adatokra vagy korábbi döntési mintákra támaszkodva újratermelhetik a meglévő egyenlőtlenségeket. Például a kulturálisan és nyelvileg sokszínű háttérrel rendelkező fogyatékossággal élő nők kevesebbet költhetnek támogatásokra, mert a megfelelő szolgáltatások nem érhetők el, illetve hiányzik a szükséges dokumentáció. Az értékelési eszközöket ezért az alkalmazás előtt és működés közben is vizsgálni kell kulturális és nyelvi torzítások szempontjából.

Az új kritériumokat kidolgozó technikai tanácsadó csoport várhatóan 2026 végéig végzi el munkája jelentős részét, és 2027 márciusáig tesz jelentést a kormánynak. A jogosultsági változások 2028 januárjában lépnek életbe. A jelenlegi NDIS-résztvevőket is újraértékelik az új feltételek alapján, fokozatosan, három év alatt. A forrás szerint a rendszer méltányossága azon is múlik, hogy a fogyatékossággal élők és képviselőik ténylegesen részt vesznek-e a még hátralévő döntésekben.