Az UNESCO szerint az AI miatt át kell alakítani az oktatási rendszereket

Párizsban vizsgálták az UNESCO keretrendszerét

Az UNESCO Digitális Átalakulási Együttműködése, vagyis a Digital Transformation Collaborative (DTC), a szervezet Globális Oktatási Koalíciójának technológiai alcsoportja. A kezdeményezés a Digital Learning Week 2026 rendezvényen tartott Strategy Lab során vizsgálta meg, hogy az oktatás irányítására létrehozott rendszerek képesek-e reagálni az AI gyors változásaira.

Az eseményt 2026. szeptember 11-én rendezték az UNESCO párizsi központjában, több mint 200 résztvevővel. A beszélgetések középpontjában az állt, hogy mit változtat meg a mesterséges intelligencia, és továbbra is megfelelően működik-e a DTC hat pillérből álló keretrendszere.

A résztvevők az AI bővülő lehetőségei és az egyre nagyobb különbségek mellett az etikus irányítás, a biztonság, valamint a tanárok támogatásának fontosságát hangsúlyozták. Az UNESCO beszámolója szerint az AI folyamatosan változó célpont, ezért az oktatásban már nem elég pusztán a technológiához való hozzáférést biztosítani.

A tanárok felkészítése központi kérdéssé vált

A résztvevők az AI-ban rejlő lehetőségeket az osztálytermen túl is vizsgálták. A hozzáférhető és befogadó eszközök javíthatják a fogyatékossággal élő tanulók lehetőségeit, miközben a fiatalok nagyobb önállósággal foglalkozhatnak saját közösségeik problémáival. A forrás példaként említi az éghajlatvédelmet, az őslakos nyelvek megőrzését és az Amazonas természeti erőforrásainak védelmét.

Az AI ugyanakkor arra is kényszeríti az oktatási rendszereket, hogy újragondolják a megszokott módszereket. A leggyakrabban felmerülő aggály az volt, hogy a tanárok rendelkeznek-e azzal a tudással és képzéssel, amely az AI etikus és felelős használatához szükséges. Ezt a tudást a tantermi gyakorlatba is be kell építeniük, majd a diákoknak is át kell adniuk.

Hat területen mérik fel az AI hatását

A DTC hat pillére alapján hat párhuzamos munkacsoport vizsgálta, hogyan alakítja át az AI az oktatást:

• Tartalom és megoldások: az AI-alapú platformok minősége és nyitottsága, a tantervi illeszkedés, a mérés és tanúsítás, valamint a szülők és gondviselők szerepe került napirendre.
• Kapacitás és kultúra: a jövőre felkészítő készségeket, a változó kompetenciákat és szemléletet, a kritikus gondolkodást, valamint a közösségi részvételt vizsgálták.
• Kapcsolódás és infrastruktúra: a résztvevők szerint a hozzáférésen túl rendszerszintű képességre van szükség, amely nyílt adatokra és modellekre, valamint az iskolák közötti méretgazdaságosságra épül.
• Költség és fenntarthatóság: felmerült az eszközök tartóssága, az egyenlőtlenségek elmélyítésének kockázata és a fenntarthatóság oktatásának szükségessége.
• Adatok és bizonyítékok: azt vizsgálták, hogy az adatok jó minőségűek, feltérképezettek, nyomon követhetők és átláthatók-e, továbbá hogy az AI valóban javítja-e a tanulási eredményeket és támogatja-e a kreativitást.
• Koordináció és vezetés: erősebb kormányzati szerepet sürgettek az AI-eszközök kutatásában és tervezésében, valamint nagyobb összhangot az egymással versengő technológiai szolgáltatók között.

A munka 2027-ben folytatódik

A Strategy Lab eredményei közvetlenül bekerülnek a DTC AI-munkafolyamatába. Ezek alapján fejlesztik tovább a Six Pillars Frameworköt és az érettségi szintet felmérő kérdőívet.

A megbeszélések a Globális Oktatási Koalíció 2027 márciusában tartandó éves találkozóján folytatódnak egy külön erre kijelölt ülésen. A felhasználók és az oktatási intézmények számára ez azt jelzi, hogy az UNESCO az AI oktatási alkalmazását nem egyetlen eszköz bevezetéséseként, hanem a tartalmakat, a tanári készségeket, az infrastruktúrát, az adatkezelést és az irányítást érintő rendszerszintű kérdésként kezeli.