Az UNESCO szerint az igazságszolgáltatási AI sikere a hozzáférésen múlik

A digitalizáció kérdése: kit hagyhat ki a rendszer?

Az UNESCO 4. Globális Fórumán a mesterséges intelligencia etikai kérdéseiről, a szaúd-arábiai Rijádban tartott panelbeszélgetés középpontjában az igazságszolgáltatás és a társadalmi befogadás állt. A résztvevők azt vizsgálták, hogyan zárhatná az AI a joghoz való hozzáférés szakadékát, illetve milyen esetekben növelheti azt.

Alpha Sesay, Sierra Leone főügyésze és igazságügyi minisztere szerint országában a lakosság jelentős része a hivatalos bírósági rendszeren kívül próbálja megoldani jogi ügyeit. Az országban a mobilinternethez a lakosság kevesebb mint 30 százaléka fér hozzá. Sesay úgy vélte, a digitalizáció tervezését azzal kell kezdeni, hogy azonosítják a kizárás veszélyének kitett embereket, például egy vidéki, családon belüli erőszak áldozatát vagy egy olyan gazdát, aki nem tudja megfizetni a bíróságra utazást.

Abdulaziz bin Mohammed Al-Samaani, a szaúdi Panaszügyi Tanács bírája szerint a bírósági AI-stratégiát az alapján kell megítélni, hogy javítja-e a tudáshoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, miközben megőrzi az igazságszolgáltatás alapvető garanciáit.

A használat gyorsabb, mint a képzés

Smita Mutt, az indiai DAKSH civil és kutatószervezet stratégiai kezdeményezésekért felelős vezetője arra figyelmeztetett, hogy a kirekesztés kockázata nő, ha az alkalmazás gyorsabban terjed, mint az irányítási és ellenőrzési gyakorlatok. Az UNESCO felmérése szerint világszerte az igazságügyi dolgozók 44 százaléka már használt valamilyen AI-eszközt, miközben csak 9 százalékuk kapott hivatalos képzést.

Mutt példaként az ügyek ütemezését említette. A késő este közzétett tárgyalási listák aránytalanul nehéz helyzetbe hozhatják a gondozási feladatokat végző női ügyvédeket, az utolsó pillanatban bejelentett változtatások pedig a már eleve veszélyeztetett ügyfeleket érinthetik hátrányosan. Szerinte az igazságszolgáltatásban használt AI értékelésének ezeket a közvetett, kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt hatásokat is vizsgálnia kell.

Az UNESCO közlése alapján az AI-eszközök már kevés ellenőrzés mellett is alakítják a peres felek helyzetét. Ezért a technológiai bevezetéshez a szervezet megfelelő kormányzási kereteket és képzést tart szükségesnek.

Ruanda példája: helyi hozzáférés és emberi döntés

Stella Murungi, a ruandai igazságügyi minisztérium digitális igazgatója olyan modellt mutatott be, amely a vidéki hozzáférést igyekszik javítani. Az IremboGov elektronikus kormányzati platformon helyi üzleteken keresztül működő közösségi ügynökök nyújtanak digitális közszolgáltatásokat a vidéki térségekben. Az ügynökök díjszabását összehangolták.

Murungi szerint Ruandában az igazságszolgáltatásban a bírák körülbelül 50 százaléka nő. Ez meghaladja az ország alkotmányában meghatározott, döntéshozói pozíciókban előírt legalább 30 százalékos női képviseleti kvótát.

A panel résztvevői hangsúlyozták, hogy az AI által létrehozott eredményeket ellenőrizni kell. Ruandában az AI által generált nyelvi tartalmak pontosságát a használat előtt megvizsgálják, különösen a nem angolul beszélőknek szánt fordítások esetében. Az ügyeket kockázat szerint osztályozzák: az alacsony kockázatú adminisztratív feladatok automatizálhatók, a magas kockázatú alkalmazásoknál, például az ítélethozatalnál, azonban ember hozza meg a végső döntést.

A beszélgetésen egy kolumbiai ügyet is felidéztek, amelyben egy bíró elismerte, hogy egy generatív AI-eszköz érvelésére támaszkodott egy gyermek biztosítási juttatásáról szóló döntésben. Az eset felvetette annak kockázatát, hogy az érintett kizáródhat a számára szükséges igazságszolgáltatásból, ha az eszköz más következtetésre jut.

Az UNESCO módszertanokat és képzést kínál

Az UNESCO szerint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításához több elem együttműködésére van szükség: digitális szolgáltatásokra, közösségi részvételre és a bevezetés előtt kialakított megfelelő irányításra. A szervezet a fórum résztvevőinek bemutatta az Etikai Hatásvizsgálat és az AI-felkészültségi vizsgálat módszertanát, valamint az Oxfordi Egyetemmel közösen kidolgozott, ingyenes, „AI, igazságszolgáltatás és jogállamiság” című online kurzusát.

Az UNESCO AI és jogállamiság programjának kiemelt kurzusa a szervezet szerint 165 országból több mint 38 ezer igazságügyi dolgozót támogatott. A képzés az AI emberi jogokra, tisztességes eljárásra és bírói függetlenségre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A panel fő üzenete szerint a bíróságok sikerét az mutatja, hogy a leginkább háttérbe szorulással fenyegetett emberek továbbra is hozzájutnak-e az igazságszolgáltatáshoz.