A Centre for Future Generations szerint az AI a kognitív autonómiát is veszélyeztetheti

Az AI-rendszerek üzleti modelljei, adathasználata és felhasználói felületei egyaránt befolyásolhatják az emberek kognitív autonómiáját, állítja a Centre for Future Generations új elemzése. A jelentés az európai szabályozás lehetőségeit és hiányosságait is vizsgálja.
- A tanulmány a kognitív integritás védelmét az AI-kormányzás egyik feladatának tekinti.
- Az AI-rendszerek részletes viselkedési és beszélgetési adatokat gyűjthetnek.
- A jelentés szerint az AI-cégek egy része a platformgazdaság korábbi üzleti mintáit követheti.
- A DMA és a DSA mérsékelheti a bezártságot és a rendszerszintű kockázatokat.
- A szerzők szerint az uniós szabályozás nem minden AI-specifikus piaci koncentrációt fed le.
Az AI nemcsak segít, hanem irányíthat is
A Centre for Future Generations 2026. szeptember 7-én közzétett tanulmánya a „Governing AI for cognitive integrity” című jelentéssorozat második része. A szerzők, Nicoleta Prutean, Abbi Brittain, Mehmet Onur Cevik és Virginia Mahieu, azt vizsgálják, hogyan hat az AI az emberi autonómiára kognitív szempontból.
Az emberek azért fordulnak AI-rendszerekhez, mert hasznosnak érzik őket. A technológiát a világ megértésére, az egyre összetettebb információs környezetben való eligazodásra, kapcsolattartásra, tudás létrehozására és az élet nehézségeinek kezelésére használják. A szerzők szerint azonban nemcsak az számít, hogy ezek a rendszerek segítenek-e, hanem az is, hogyan teszik ezt, és közben mi veszhet el.
A tanulmány a „kognitív integritás” fogalmát használja arra a képességre, hogy az emberek autonóm módon gondolkodjanak, döntsenek és cselekedjenek, saját céljaikat kövessék, és ne külső rendszerek irányítsák őket. Az elemzés szerint ennek védelme fontos feladat az AI korában.
A platformok üzleti modelljei újrahasznosíthatják a régi mintát
A jelentés szerint a pszichológiai alapvető szükségleteket kielégítő platformok önmagukban nem feltétlenül használják ki a kognitív sérülékenységeket. Az üzleti modellek azonban egy olyan irányba fejlődhetnek, amelyben a felhasználók figyelmének és viselkedésének kinyerése fontosabbá válik a szolgáltatás minőségénél.
Cory Doctorow által leírt minta szerint a platformok először ingyenes, hasznos szolgáltatásokkal igyekeznek minél több felhasználót szerezni. Miután a társas kapcsolatok, a felhalmozott adatok és a kevés alternatíva miatt kialakul a kötődés, a reklám válhat a fő bevételi forrássá. A Centre for Future Generations ezt a folyamatot az „enshittification” kifejezéssel összekapcsolva mutatja be, amely a felhasználói élmény fokozatos romlását írja le.
Az elemzés szerint egyes AI-cégek hasonló pályát követhetnek. Az OpenAI korábbi, reklámellenes vállalását visszavonta, és reklámmodellt vezetett be. A Character AI fizetős csomagokat kínál gyorsabb válaszokkal és új képességekkel. A jelentés szerint több, mentális egészséggel és társas kapcsolatokkal foglalkozó chatbot klinikai tanúsítás nélkül, freemium modellekben építhet felhasználói függőséget, mielőtt előfizetéshez kötné a szolgáltatást.
A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy az AI-rendszerek a közösségi médiánál jóval részletesebb viselkedési és beszélgetési adatokat gyűjthetnek. Ezek célzott hirdetéshez, harmadik feleknek történő licenceléshez vagy modellképzéshez is felhasználhatók, gyakran a felhasználók tudta nélkül.
A szabályozás csökkentheti a bezártságot, de vannak hiányosságai
A jelentés szerint az AI-piac koncentrációja tovább növeli a kockázatokat. A fejlett modellek betanításához és működtetéséhez szükséges számítási infrastruktúra csak kevés vállalat számára megfizethető. Ezek közül sok már eleve meghatározó szereplő a digitális piacokon, vagy olyan infrastruktúrától függ, amely domináns vállalatok tulajdonában van. Ez a szerzők szerint a hatalmat az infrastruktúra, a modellek és a felületek felett koncentrálja.
Az Európai Unió digitális piacokról szóló jogszabálya, a DMA interoperabilitási és adathordozhatósági előírásokkal mérsékelheti a platformokhoz kötődést. A szabályozás korlátozza a személyes adatok szolgáltatások közötti, kifejezett hozzájárulás nélküli összekapcsolását, és tiltja az önpreferálást. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a DSA, a nagyon nagy online platformok és keresőprogramok számára mentális egészséggel és jólléttel kapcsolatos rendszerszintű kockázatok felmérését és csökkentését írja elő.
A szerzők szerint a DMA csak a kijelölt kapuőrökre vonatkozik, így sok platform és új AI-üzleti modell kívül maradhat a hatályán. A jogszabályt még a közösségi média és a keresők korszakára tervezték, ezért nem biztos, hogy megfelelően kezeli az infrastruktúra, a modellek és a felületek vertikális integrációjából fakadó AI-piaci koncentrációt. Az interoperabilitás és az adathordozhatóság pedig csak akkor jelent valódi kiutat, ha léteznek életképes alternatívák.
Centre for Future Generations: The choices behind AI systems: from business incentives to data and design practices


