Az AI javította a szabadalmi ügyvédek munkáját, de nem mindenkinél a tudást
A mesterséges intelligencia minden vizsgált szabadalmi ügyvédnél javította a munkaminőséget, a szakmai ítélőképesség fejlődése azonban a tapasztalattól függött. A Google Research vizsgálatában a legalább hét éve dolgozó ügyvédek AI használat után önállóan is jobban teljesítettek, a junioroknál viszont nem jelent meg átlagos készségjavulás.
- A három hónapos vizsgálatban 133 szabadalmi ügyvéd vett részt 11 jogi irodából.
- Az AI 90 nap után 0,38 szórással javította a szabadalomtervezetek pontszámát.
- Az AI nélküli javítási feladatban a senior ügyvédek 0,45 szórással teljesítettek jobban.
- A junior ügyvédeknél nem jelent meg átlagos önálló készségjavulás.
- A kutatók szerint a gyorsabb, jobb AI-támogatott munka nem feltétlenül épít tartós szakmai ítélőképességet.
Három hónapon át vizsgálták az AI használatát
A kutatást David Autor, a Technology & Society Visiting Fellowje és Tanya Rodchenko, a Google Principal munkatársa ismertette a Google Research oldalán 2026. október 7-én. Az eredményeket a National Bureau of Economic Research által közzétett tanulmányban mutatták be, amelynek címe: „Does AI Assistance Enhance or Erode Expertise? Evidence from a Three-Month Field Experiment in Patent Drafting”.
A véletlenszerű besorolásos terepkísérletben 11, a Google-lal rendszeres, nem kizárólagos üzleti kapcsolatban álló szellemi tulajdonjogi irodából 133 ügyvéd vett részt. Az ügyvédek kétharmada korai hozzáférést kapott egy akkor még kiadatlan, Google Labs által fejlesztett szabadalmi íróeszközhöz. A forrás szerint ez az eszköz ma a Gemini Notebook része. A kontrollcsoport tagjai kaptak némi képzést az AI használatáról, de a három hónapos vizsgálat végéig nem használhatták az eszközt.
A kutatók két időpontban kértek szabadalomtervezetet a résztvevőktől. Tíz nap után egy hipotetikus találmány anyagai alapján kellett dolgozniuk, 90 nap után pedig egy másik szimulált találmány dokumentumait kapták meg. A munkákat független jogi szakértők értékelték öt szempont szerint: érvényesíthetőség, pontosság, stratégiai kétértelműség, teljesség és érthetőség.
Az AI minden csoportban javította a tervezeteket
Az AI-hozzáférés tíz nap után 0,34 szórással emelte a tervezetek pontszámát a kontrollcsoporthoz képest. Ez a kontrollcsoport eredményei alapján 10 percentilis-pontos javulásnak felelt meg. A 90. napra a különbség 0,38 szórásra nőtt, ami 11 percentilis-pontos előnyt jelentett.
A javulás mind az öt vizsgált minőségi szempontnál következetesen megjelent. A kutatók szerint elsősorban a gyenge eredmények ritkábban, a jó eredmények pedig gyakrabban fordultak elő. A kiváló pontszámok aránya nem változott észrevehetően. Az AI-t használó ügyvédek eredményei így főként a legalacsonyabb teljesítménysávokból a középső tartományokba kerültek.
A hatás a junior ügyvédeknél különösen jól látszott a szabadalomtervezés során. Ők a kontrollcsoport 124 perces átlagos idejénél a tíznapos feladatban 18 perccel gyorsabban végeztek. A rövidebb munkavégzési idő együtt járt a jobb minőségi eredményekkel.
A tapasztalt ügyvédek AI nélkül is jobban ítéltek
A kutatók a 90. napon egy másik feladatot is adtak a résztvevőknek. Egy hibákat tartalmazó, hipotetikus szabadalmat kellett kézzel javítaniuk, úgynevezett redline szerkesztéssel. A feladatban egyebek mellett olyan tartalmi és stilisztikai hibák szerepeltek, amelyek a szabadalom bírósági érvényesíthetőségét veszélyeztethetik.
Ezen a feladaton senki sem használhatott AI-t, így a pontszámok azt mutatták, hogyan alakult a résztvevők önálló szakmai ítélőképessége. Az AI-hozzáférést kapó ügyvédek összesítve 0,32 szórással teljesítettek jobban a kontrollcsoportnál, ami 9 percentilis-pontos különbségnek felelt meg. Az előnyt azonban teljes egészében a legalább hét éve dolgozó senior ügyvédek adták. Náluk a különbség 0,45 szórás, vagyis 13 percentilis-pont volt.
A hét évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező junioroknál nem látszott kimutatható átlagos javulás. Eredményeik kettéváltak: több nagyon alacsony és több jó pontszám jelent meg, miközben kevesebb közepes eredményt mértek. A kiváló pontszámok száma nem nőtt.
A junioroknál a gyorsabb munka nem jelentett tartós fejlődést
A kvalitatív elemzés szerint a junior ügyvédek gyakran felülről lefelé, merev sorrendben dolgoztak. Sok időt töltöttek az alacsony tétű bevezető részek másolatszerkesztésével, mielőtt eljutottak volna a fő szabadalmi igénypontokig. Gyakran csak felszíni szócseréket végeztek, és amikor súlyos hibát észleltek, leírták a problémát, de nem javították ki közvetlenül.
Ez a „diagnosztizálás végrehajtás nélkül” minta a kontrollcsoport juniorjainál is megjelent. A Google Research értelmezése szerint három hónapnyi AI-használat, amely a szövegek átírását támogatta, ezt az alapvető hiányosságot nem szüntette meg.
A senior ügyvédek ezzel szemben hosszabb ideig dolgoztak a javítási feladaton, átugrották az alacsony tétű prózai részeket, és újraépítették az igénypontokat. A beszélgetésekben az AI kimenetét nem kész termékként, hanem „logikai auditorként” írták le. A kutatás következtetése szerint a jobb munkateljesítmény és a tartós szakmai ítélőképesség felépítése eltérő cél, a junior szakembereknél pedig akár feszültség is lehet közöttük.
Google Research: Does better work always mean better workers?
