A bankok az AI-ra bíznák a döntéseket, akkor is, ha nem érthetők

A bankok többsége már használ AI-t döntésekhez

Az FT Longitude és a SAS 300 banki vezetőt kérdezett meg 31 országban, Észak-Amerika, Európa, Ázsia és a csendes-óceáni térség, a Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika intézményeit is bevonva. A felmérés 2026 júniusában és júliusában készült, a válaszadók 20 százaléka felsővezető volt, 66 százalékuk pedig olyan bankot képviselt, amelynek eszközállománya meghaladja az 50 milliárd dollárt.

A 300 megkérdezett bank közül 299 használ valamilyen AI-t hitel- és kockázati döntésekben. A banki vezetők 82 százaléka szerint szervezetük már generatív AI-t is alkalmaz döntéshozatalra, 41 százalékuk pedig ügynökalapú AI-ról számolt be. A hagyományos, előrejelző AI-val, például a gépi tanulással együtt az AI használata közel általánossá vált a vizsgált intézményekben.

A bankok 59 százalékánál az AI részben vagy széles körben beépült a döntési folyamatokba. Az intézmények 53 százalékában az AI legalább havonta hatással van az egyes részlegek döntéseire. A hitelkockázati folyamatok 63 százalékánál, az eszköz- és forráskezelési, valamint a kockázati irányítási folyamatok 55 százalékánál szintén részleges vagy széles körű beágyazottságot mértek.

Öt éven belül jöhetnek az önálló kockázati döntések

Jelenleg a válaszadók mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy az AI nagy léptékben önálló hitel- vagy kockázati döntéseket hoz. A várakozások azonban ennél jóval gyorsabb terjedést jeleznek. A bankok 76 százaléka szerint öt éven belül elérkezik az az idő, amikor az AI ilyen döntéseket önállóan, nagy léptékben hoz, 25 százalékuk pedig már két éven belül erre számít.

A kutatás szerint ez a változás fokozatosan érinti a banki folyamatokat. A kanadai digitális bank, a Tangerine 2023-ban kezdte használni az AI-t a hitelezési döntések támogatására. Nishant Taneja, a bank hitelkockázati vezetője a jelentésben arról beszélt, hogy a lakossági hitelportfóliókban a döntések több mint 90 százaléka AI-alapú, nagyon kevés emberi közreműködéssel. A magas kockázatú portfólióknál ugyanakkor szándékosan megtartották az emberi ellenőrzést, amíg nagyobb bizalom nem alakult ki a technológia iránt.

A szabályozás és az ellenőrzés lemaradt

A jelentés, amelynek címe Why AI at Scale Needs Governance at Speed, jelentős különbséget mutat a használat és az irányítás között. A bankok 82 százalékánál még nincs teljesen működő, a szervezetbe beágyazott AI-irányítási folyamat. Mindössze 19 százalék alkalmaz valós idejű modellsodródás-figyelést, vagyis olyan ellenőrzést, amely az AI-modell működésének változásait követi.

A válaszadók 42 százalékánál nincs előre meghatározott leállító kapcsoló azokra az esetekre, amikor egy AI-modell átlépi a rögzített határokat. Csupán 36 százalékuk képezi újra vagy frissíti folyamatosan az AI-modelleket. A megkérdezett intézmények több mint egynegyedének, 26 százalékának nincs külön AI-modellkockázati szabályzata.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a bankok 92 százaléka szerint intézményén belül legalább egy nagy nyelvi modellt már a hivatalos irányítási kereteken kívül fejlesztettek vagy működtetnek. A felmérésben megszólaló Marilin Pikaro, az Európai Bankhatóság innovációért, üzleti magatartásért és fogyasztókért felelős igazgatója szerint az intézmények ambícióinak összhangban kell lenniük a kockázatok kezelésére rendelkezésre álló képességeikkel. Úgy fogalmazott, hogy még a meggyőző AI-alkalmazások sem haladhatnak gyorsabban annál, mint amilyen ütemben egy intézmény kezelni tudja a kapcsolódó kockázatokat.

A bankvezetők egy része a teljesítményért feladná az átláthatóságot

A felmérés egyik legfontosabb eredménye az AI teljesítménye és magyarázhatósága közötti feszültség. A banki vezetők 63 százaléka kész lenne úgynevezett feketedoboz-modellt használni, ha az jobb teljesítményt, magasabb hozamot vagy nagyobb likviditást kínálna egy magyarázható alternatívánál. Az ilyen modellek döntési logikája kevéssé vagy egyáltalán nem átlátható.

Anselmo Marmonti, a SAS kockázati, csalásmegelőzési és megfelelési megoldásokért felelős alelnöke szerint ezek a kockázatok nem elméletiek. A vállalat közleménye alapján egy hibás AI-döntésnek következményei lehetnek az ügyfelekre, a közösségre, a bank pénzügyi teljesítményére és hírnevére nézve is.

Tyler Pichach, a Microsoft fizetési, AI-stratégiai és piacra lépési területének globális vezetője arra figyelmeztetett, hogy a feketedoboz-modellek rövid távú teljesítményelőnye mellett a láthatóság, az ismételhetőség és a magyarázhatóság hiánya szabályozási és kockázati problémákat okozhat. A jelentés szerint az autonómabbá váló AI-rendszerekhez megfelelő korlátokra, megfigyelésre és emberi felügyeletre lesz szükség.

A kutatás alapján a bankok számára az önálló AI-döntések bevezetése a kockázatkezelési és megfelelési képességek fejlesztését is megköveteli. A vizsgálat készítői szerint azok az intézmények lehetnek sikeresek, amelyek a technológiai innovációt és az AI-irányítást együtt fejlesztik, így gyorsabb döntéseket hozhatnak az átláthatóság, a felügyelet és a szabályozói bizalom fenntartása mellett.