A CDT több ügyben is az adatvédelem és a szólásszabadság mellé állt

A helyadatok védelme került több ügy középpontjába

A CDT több beadványban is a tömeges helyadatgyűjtés alkotmányosságát vitatta. A New Jersey v. Bryant ügyben a szervezet arra kérte New Jersey legfelsőbb bíróságát, hogy nyilvánítsa alkotmányellenes általános kutatási paranccsá az úgynevezett tower dumpot. Az ilyen eljárás során egy vagy több mobil toronyhoz kapcsolódó összes telefon helyadatait gyűjtik össze. A CDT szerint az érintett parancs szükségtelenül széles körű volt, és nagyszámú ember védett elektronikus helyadatait szerezte meg úgy, hogy nem tartalmazott megfelelő korlátozásokat vagy egyedi gyanút.

A Chatrie v. United States ügyben a szervezet a geokerítéses keresési parancs ellen érvelt. Ezek a parancsok egy meghatározott területen, egy adott időszakban minden okostelefon helyadatait bekérhetik. A CDT szerint az ügyben alkalmazott geokerítés túl nagy területet és túl hosszú időszakot érintett, jóváhagyása pedig lehetővé tehetné az úgynevezett fordított parancsok szélesebb használatát. Ide sorolta a fordított kulcsszavas és AI-promptokra épülő kereséseket is. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy a mobiltelefonok helyadatait védi a negyedik alkotmánymódosítás, majd az ügyet visszaküldte a negyedik körzeti fellebbviteli bírósághoz.

A platformszabályozás a szólásszabadságot is érintheti

A Meta Platforms v. Bonta ügyben a CDT a kaliforniai SB 976 megtámadását támogatta. A szervezet szerint a személyre szabott ajánlórendszerek segítenek a felhasználóknak információkat és közönséget találni, ezért a tinédzserek hozzáférésének korlátozása érintheti az első alkotmánymódosításban védett jogaikat. A CDT álláspontja szerint a platformok szerkesztői döntéseket hoznak arról, hogy milyen tartalmat, kinek és milyen sorrendben ajánlanak, akkor is, ha ezt automatizált rendszerek végzik.

A Patterson v. Meta ügyben a Section 230 felelősségvédelmének gyengítése ellen foglalt állást a szervezet. A beadvány szerint ez a védelem szükséges az online szólásszabadsághoz, és az automatizált tartalomsorrendezésre is kiterjedhet. A NetChoice v. Weiser ügyben a CDT egy coloradói törvényt támadott, amely ismétlődő értesítésekben kötelezné a közösségi platformokat a fiatalokra leselkedő károk kockázatainak közlésére. A szervezet szerint a jobban kialakított átláthatósági előírások továbbra is megengedhetők, és fontos információkkal segíthetik a felhasználókat.

A texasi alkalmazásbolt-törvény ügyében a CDT az életkor ellenőrzését és a szülői jóváhagyás ismételt előírását kifogásolta. A törvény az életkorral kapcsolatos adatok alkalmazásokkal való megosztását is megkövetelné. A szervezet szerint egy önkéntes életkorjelzési rendszer kevésbé korlátozná a magánszférát és az online beszédhez való hozzáférést.

Titkosítás és mesterséges intelligencia a jogvitákban

A WhatsApp v. NSO Group ügyben a CDT azt kérte a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróságtól, hogy tartsa fenn az NSO Groupot a WhatsApp platformjával kapcsolatot teremtő technológiák, köztük a Pegasus kémprogram fejlesztésében és alkalmazásában korlátozó végleges tiltást. A szervezet szerint a végpontok közötti erős titkosítás az emberi jogok és a nemzetbiztonság egyik alapja. A beadvány újságírók, aktivisták és emberi jogi védők biztonságos kommunikációját, valamint kritikus infrastruktúrák és érzékeny kormányzati kommunikációk védelmét emeli ki.

Az Anthropic PBC v. Hegseth ügyben a CDT és az ACLU az Anthropic azon keresetét támogatta, amely a védelmi minisztérium vállalatot „ellátási lánc kockázataként” minősítő döntését támadja. A beadvány szerint a döntés megtorlásként született, miután a vállalat nem fogadta el a minisztérium mesterségesintelligencia-rendszereinek teljesen autonóm halálos fegyverekhez vagy belföldi tömeges megfigyeléshez való használatát. A CDT külön kiemelte, hogy az AI-eszközök integrálása jelentősen súlyosbíthatja a már jelenleg is zajló belföldi tömeges megfigyelést.

A CDT felsorolt beadványai azt mutatják, hogy a szervezet az új digitális rendszerek bírósági megítélésénél a negyedik alkotmánymódosítás, az első alkotmánymódosítás, a titkosítás és az adatvédelem szempontjait kapcsolja össze.