New York-i bíró: a generatív AI marad, de ellenőrizni kell

A közszférából vezetett az út a bírói székig

Kennedy teljes jogi pályafutását a közszférában töltötte. A New York-i város jogi hivatalában fiatalkorúak bűnözési ügyeivel foglalkozott, később pedig a hivatal családjogi részlegén New York városát képviselte különböző személyi sérülési ügyekben.

Ezt követően Barry A. Cozier bíró vezető jogi titkáraként dolgozott a New York megyei Legfelsőbb Bíróság kereskedelmi részlegén, majd akkor is folytatta ezt a munkát, amikor Coziert a másodfokú fellebbviteli bíróságra nevezték ki. Kennedy elmondása szerint korábban nem tudta elképzelni magát bíróként, és azt sem tudta, hogyan válhatna azzá. Végül korábbi tapasztalatai és mások biztatása segítették abban, hogy felismerje ezt a lehetőséget.

A jogrendszer megítélését is befolyásolja az ügykezelés

Kennedy többféle bírósági környezetben dolgozott, előbb gyakornokként, majd ügyvédként és bíróként. Szerinte ez szélesebb képet adott arról, hogyan működik a jogrendszer, és hogyan élik meg azt a peres felek. A bíróságoknak saját kultúrájuk és karakterük van, miközben az önmagukat képviselő felek tapasztalata eltérhet a vállalati ügyfelekétől.

A bizonyítási eljárás, vagyis a discovery kezelése a bíró szerint hatással lehet az ügy kimenetelére és arra is, hogy az érintettek mennyire érzik méltányosnak a rendszert. Büntető- és családjogi ügyekben egyebek mellett az óvadékról vagy egy fiatalkorú őrizetben tartásáról szóló döntéseknek is komoly következményei lehetnek.

Kennedy szerint a jogi tudás mellett szükség van az emberi helyzetek és a társadalmi környezet megértésére is. Egy jó bírónak nyitottan kell mérlegelnie a tényeket, és kapcsolatot kell teremtenie a peres felek körülményeivel.

A bírók és az ügyvédek közös felelőssége a tanulás

Az Everlawnak adott, 2025. október 16-án közzétett interjúban Kennedy hangsúlyozta, hogy véleménye nem a bíróság vagy a New York állami egységes bírósági rendszer hivatalos álláspontja. Szerinte azonban az AI és a generatív AI „maradni fog”, ezért a jogi szakmának fel kell készülnie a használatára.

Elmondása szerint a New York-i bírósági rendszerben egy állami szintű szabályzat kidolgozása folyamatban van. Több államban, valamint ügyvédi és bírói szervezetekben is megkezdődtek a beszélgetések arról, hogyan használhatják a bíróságok az AI-t. Kennedy a New York-i Ügyvédi Kamara bírói részlegének vezető tagjaként három, bíróknak és ügyvédeknek szóló webináriumot is szervezett a generatív AI-ról. Az egyik alkalmon azt mutatták be, hogyan készíthető esküdtszéki tájékoztató generatív AI segítségével.

Kennedy szerint a képzés megosztott felelősség a bírói kar, az ügyvédek és az ügyvédi kamarák között. Példaként egy Fordham Law Schoolban tervezett szimpóziumot említett, ahol bírók és oktatók vitatják meg a mesterséges intelligenciát. A jogi egyetemek közül több már a tananyagába is beépíti a generatív AI-t és az elektronikus bizonyítást.

A gyorsabb munkát nem válthatja ki az ellenőrzés

Kennedy szerint a technológia új munkaköröket is létrehozhat, miközben egyes állások jövője bizonytalan. Úgy látja, hogy akik nem sajátítják el az új eszközök használatát, lemaradhatnak.

Az AI ugyanakkor nem tekinthető végső döntéshozónak. Kennedy szavaival: „A generatív AI kapcsán gyakran a hatékonyságról, valamint a gyorsabb és okosabb munkavégzésről beszélünk, de továbbra is ellenőrizni kell. Ebben a gondolkodásmódban az eszközt kell látni, nem a mindent eldöntő megoldást.” A felhasználóknak ezért a technológiai ismeretek mellett az etikai kötelezettségeikkel is tisztában kell lenniük.