Az MIT kutatói szerint az MI új szemmel vizsgálhatja a városokat

Kameraképekből városi adatok

A szeptember 24-én bemutatott How AI Sees the City: Urban Visual Intelligence című könyv szerzői azt vizsgálják, hogyan használható a vizuális MI a városi élet kutatására. A Routledge kiadásában ebben a hónapban megjelent kötet szerzői Fabio Duarte, Martina Mazzarello, Carlo Ratti és Fan Zhang, akik az MIT Senseable City Lab munkájára támaszkodnak.

A kutatók szerint a számítógépes látás segítségével a digitális képek adatforrássá alakíthatók. Egy korábbi, New York-i légszennyezést vizsgáló tanulmányban gépi tanulással azonosították a 331 forgalmi kamerán látható járműtípusokat, majd megbecsülték az egyes autók kibocsátását. Elegendő kamera esetén ez a módszer a kibocsátások korábban nem látott pontosságú és léptékű megfigyelését teheti lehetővé.

A vizuális MI várostervezési kérdésekre is alkalmazható. Segíthet feltárni a torlódások okait, a kereszteződések veszélyes elemeit, illetve azt, hogy egy park vagy tér mely részeit használják a legtöbben.

Hosszú városkutatási hagyományra épít

A könyv az MI-t a városok vizuális elemzésének korábbi módszereivel állítja folytonosságba. A szerzők utalnak többek között Kevin Lynch és William H. Whyte munkájára, valamint arra, hogy a városokról alkotott képünket már a római márványtérképek és a fényképezés is alakította.

Carlo Ratti, a Senseable City Lab alapítója és igazgatója szerint a vizuális MI lehetővé teszi, hogy a városokat korábban elképzelhetetlen léptékben és részletességgel figyeljék meg. Fábio Duarte úgy fogalmazott, hogy Kevin Lynch még papírral és tollal dolgozott, a mai technológiával viszont ennek a megközelítésnek a léptéke növelhető, miközben a város több dimenziója is vizsgálható.

A lehetőségek közé tartozik a kibocsátások, a forgalom, a biztonság, az utcai aktivitás és a járdák elemzése. A műholdképek megmutathatják a fák és zöldterületek mennyiségét, a telefonokról és más forrásokból származó képek pedig azt is, hogy az emberek a mindennapokban mennyire találkoznak zöldfelületekkel. Egy másik, 400 ezer Airbnb-hirdetés képeit elemző Senseable City-kutatás arra jutott, hogy a lakberendezési stílusok jelentős földrajzi különbségeket mutatnak.

A megfigyelés és az elfogultság kockázata

A könyv szerzői szerint a vizuális MI terjedése adatvédelmi és társadalmi problémákat is felvet. A mindenütt jelen lévő kamerák tömeges megfigyeléshez vezethetnek. Londonban, amely korán alkalmazta a térfigyelő kamerákat, körülbelül 210 kamera jut egy négyzetmérföldre. A világ tíz legtöbb kamerával megfigyelt városa közül nyolc Kínában található, Sanghajban pedig több mint 5000 kamera jut egy négyzetmérföldre.

A szerzők szerint a fokozott videómegfigyelés esetleges biztonsági előnyeit össze kell vetni a személyes szabadság jelentős csorbulásával és a visszaélés lehetőségével. Az MI emellett korábbi társadalmi elfogultságokat is megerősíthet. Ha a modelleket főként a többségi csoportok adataival tanítják, előfordulhat, hogy a kisebbségi csoportokat nem ugyanúgy értékelik.

Duarte szerint az MI nem semleges, mert attól függően „azt fogja látni, amit a kultúra beágyazott benne”. Mazzarello hozzátette, hogy az emberi szem sem semleges, ezért minden eszközt megfelelő irányítással és a lehető legjobb tanítással kell használni. A kutatók végkövetkeztetése szerint a vizuális MI-t bölcsen, kritikusan és kreatívan kell vizsgálni és alkalmazni, hogy a városok működésének megértését valóban segítse.