Az AI-ügynökök átírhatják a pénz és a dollár szerepét

Az AI-ügynökök egyre inkább önállóan vásárolnak szolgáltatásokat, adatot és számítási kapacitást, ami új kihívásokat teremt a fizetési rendszerek és a pénzügyi szabályozás számára. Az Atlantic Council elemzése szerint a dollár alapú stabilcoinok fontos szerephez juthatnak a gépi gazdaságban.
- Az AI-ügynökök folyamatosan és kis összegben is indíthatnak tranzakciókat.
- Az AP2, az x402, a Visa Trusted Agent Protocol és a Mastercard Agent Pay az ügynökfizetést célozza.
- A stabilcoin-kibocsátás körülbelül 97 százaléka dollárban denominált.
- Tether és Circle együtt a stabilcoinpiac mintegy 85 százalékát tartja.
- A GENIUS Act legkésőbb 2027. január 18-án lép hatályba.
A gépek más feltételek mellett fizetnek
Az emberekre tervezett fizetési rendszerekben általában szerepel személyazonosság-ellenőrzés, emberi jóváhagyás vagy vitatás, órákban és napokban mért elszámolási idő, valamint olyan díjszint, amelyet a vásárló naponta csak néhányszor fogad el. Az AI-ügynökök működése ezeket a feltételezéseket felborítja.
Az ügynökök a felhasználó által meghatározott felhatalmazás és költési korlátok alapján járhatnak el, akkor is, amikor a felhasználó nincs online. Folyamatosan, akár cent töredékéért is indíthatnak tranzakciókat adat vagy számítási kapacitás igénybevételekor. Emiatt alapvető kérdéssé válik, hogyan azonosítható az eljáró ügynök és az a személy, akinek a nevében cselekszik, miként korlátozhatók a jogosultságai, és ki felel a hibás tranzakciókért.
A helyzetet jól mutatja a Perplexity ügynökének ügye. Egy amerikai fellebbviteli bíróság augusztusban feloldotta azt a végzést, amely megakadályozta, hogy a shopping agent hozzáférjen az Amazonhoz. A bíróság szerint ha az ügynök a felhasználó utasítására cselekszik, akkor a platformot a felhasználó éri el. Az Amazon később hasonló vita miatt blokkolta a Meta Muse nevű személyes AI-ügynökét.
Verseny a gépi fizetés infrastruktúrájáért
A technológiai és pénzügyi cégek már építik azokat a rendszereket, amelyekkel az ügynökök igazolhatják a felhatalmazásukat és fizethetnek. A Google Agent Payments Protocol, vagyis AP2, kriptográfiailag aláírt megbízásokban rögzíti a felhasználói utasításokat. Ezek egy konkrét vásárláshoz kötik az ügynököt, és bizonyítékot adnak a kereskedőnek arra, hogy a tranzakciót a felhasználó engedélyezte.
A Coinbase az x402 megoldást építette be az AP2-be, így az ügynökök közvetlenül, stabilcoinban fizethetnek az interneten, kis összegű tranzakciók esetén is. A Visa Trusted Agent Protocol, a Mastercard pedig az Agent Pay révén dolgozik az ügynökök azonosításán, felhatalmazásán és fizetésén.
A verseny kimenetele még nyitott. A lehetséges pénzformák között dollár alapú stabilcoinok, tokenizált bankbetétek, a kártyatársaságok ügynökfizetési rendszerei, illetve egyes országokban központi banki digitális pénzek szerepelnek. A szabályozás, a piaci elfogadottság és a bizalom legalább annyira alakíthatja az eredményt, mint a technológia.
A stabilcoinok erősíthetik a dollár pozícióját
Az Atlantic Council elemzése szerint a stabilcoinoknak kezdeti szerkezeti előnyük van. A stabilcoin-kibocsátás körülbelül 97 százaléka dollárban denominált, ezek az eszközök pedig folyamatos elszámolást és alacsony költségű, kis értékű tranzakciókat tesznek lehetővé. Ez alkalmassá teheti őket a gépek közötti fizetésekre, bár még nem dőlt el, hogy végül ez lesz-e a gépi gazdaság meghatározó pénze.
A stabilcoinpiac értéke már meghaladja a 300 milliárd dollárt, a Citi pedig 2030-ra 1,9 ezermilliárd dolláros piacot vetít előre. Tether 2025 végén körülbelül 122 milliárd dollárnyi közvetlen amerikai állampapír-állományról számolt be, visszavásárlási megállapodásokkal együtt ez 141 milliárd dollár volt. Az elemzés szerint a dollár alapú stabilcoinok széles körű használata a gépi gazdaságra is kiterjesztheti az amerikai pénz hálózati hatásait.
A koncentráció kockázatot is jelent. Tether és Circle együtt a teljes piac mintegy 85 százalékát tartja kezében. Egy nagy stabilcoin iránti bizalomvesztés gyors visszaváltásokhoz és amerikai állampapírok kényszerértékesítéséhez vezethet, ami szélesebb piacokon is feszültséget okozhat. Az AI-ügynökök folyamatos, nagy léptékű tranzakciói közben egy ilyen roham akkor is felépülhet, amikor a piacok zárva vannak.
Az amerikai szabályozók ezért a kibocsátók szorosabb felügyeletét, a banki tartalékok koncentrációjának korlátozását, gyakoribb tartalékjelentést és előzetes felszámolási tervet javasolnak. A GENIUS Act legkésőbb 2027. január 18-án lép hatályba. Az Atlantic Council szerint a nemzetközi együttműködés is fontos, hogy az ügynökfizetési rendszerek és a pénzformák határokon át is működhessenek. Ha a gépi tranzakciók dollár alapú eszközökre és amerikai fizetési infrastruktúrára támaszkodnak, a most kialakított szabályok az amerikai pénzügyi befolyást a fizetéseken túl is meghatározhatják.
Atlantic Council (AI): When AI agents become economic actors, what happens to money and the financial system?


